KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/március
FEKETE HOLLYWOOD
• Soós Tamás Dénes: A történelem visszavétele Fekete Hollywood
• Strausz László: Nagyon is emberi Holdfény
ÚJ RAJ
• Szabó Ádám: Nyers hús Amat Escalante
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Egy angol úriember Roger Deakins
INGMAR BERGMAN
• Pólik József: A törpe, aki leharapta a lábujjamat A szemtanú mint karakter
• Gáspár László Ervin: Hang, téboly és sirályvijjogás Bergman „kamarazenéje”
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Mi a rajzfilm, doki? Chuck Jones életműve
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Hiányzó láncszem Beszélgetés Török Ferenccel
• Kolozsi László: A tehenek tekintetében Beszélgetés Morcsányi Gézával
• Kolozsi László: Álmomban már láttalak Testről és lélekről
• Orosz Anna Ida: A rajzolt filmek primátusa Varga Zoltán: A magyar animációs film
• Morsányi Bernadett: Tulajdonságok nélküli emberek Dobai és a film
SZÍNÉSZPORTRÉ
• Horeczky Krisztina: Hollywood nagyasszonya Meryl Streep
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: Istenkép Shûsaku Endô: Némaság
• Varró Attila: Fél pálfordulás Némaság
KRITIKA
• Baski Sándor: Nosztalgiajárat T2 Trainspotting
• Kovács Gellért: Szertől szerig Dizájneren
• Schubert Gusztáv: Antigravitáció Mi ez a cirkusz?
• Roboz Gábor: A régi rutin A régi város
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: A fekete város Atlanta
MOZI
• Jankovics Márton: Marina Abramović – A távolság, ami összeköt
• Kránicz Bence: Oroszlán
• Gelencsér Gábor: Szép álmokat!
• Sepsi László: Körök
• Benke Attila: A Kaptár: Utolsó fejezet
• Árva Márton: Desierto
• Kovács Kata: Egy kutya négy élete
• Roboz Gábor: Szólít a szörny
• Varga Zoltán: LEGO Batman - A film
• Barkóczi Janka: Tékasztorik
• Baski Sándor: Arany
• Kovács Gellért: Pofoncsata
• Varró Attila: Az egészség ellenszere
DVD
• Benke Attila: Fantasztikus labirintus
• Pápai Zsolt: Race – A legendák ideje
• Soós Tamás Dénes: A kolónia
• Pápai Zsolt: Szeretteink körében
• Bata Norbert: Elzárva a világ elől
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elemi ösztön

Hegyi Gyula

Kiadós botrányok előzték meg az Elemi ösztön bemutatását, így a közvetett reklámhadjárat már jóval a premier előtt elkezdődött. Először a „csak tizenhat éven felülieknek”-kategória amerikai megfelelőjét akarták ráhúzni, ami üzleti bukás egy olyan országban, ahol elősorban a tizenévesek járnak moziba. Így hazai (amerikai) használatra meg kellett vágni a filmet, a magyar néző azonban – végre is a korlátlan szabadság honában élünk – a csonkítatlan változatot láthatja. Tiltakoztak a produkció ellen a leszbikusok is, mert szerintük ízléstelen és igaztalan módon mutatja be a női homoszexuálisokat. Ez utóbbi tiltakozást akár a filmstúdió reklámfőnöke is fogalmazhatta volna, hiszen nyilvánvalóan csak a film iránti érdeklődést növelte. Sharon Stone, a női főszereplő sejtelmes nyilatkozatban beszélt arról, meddig ment el Michael Douglasszal a nagy ágyjelenetben. Bármilyen meglepő, ennyi reklám ízű tamtam ellenére a film valóban jó – mármint annak, aki Hollywoodtól nem művészi mélységeket, hanem fordulatos, jól felépített, profi produkciókat vár. A Michael Douglas alakította nyomozó egy titokzatos sorozatgyilkosság tettese után nyomoz: az áldozatok minden esetben férfiak, akiket szeretkezés közben öl meg az odaadó szeretőnek vélt női gyilkos. A szálak – mint annyi jó krimiben – itt is a múltba, a látszólag magabiztos szereplők védtelen és sebezhető ifjúságába vezetnek. Valami történt egyszer az egyetemen két okos, ambíciótus pszichológushallgatónő között, és bár azóta mindketten sikeres asszonyok lettek – ahogy Pilinszky János mondja, ha szabad ilyen összefüggésben idézni –, „ami történt, valahogy mégse tud végetérni”. Megfejtheti-e az ügyet egy férfi, különösen, ha érzelmileg is belebonyolódott a történetbe? Teljesen sohasem. A múltat sem lehet a maga teljességében megismerni: kiszámíthatatlan következményei viszont ott kísértenek mindennapjainkban. Legjobb pillanataiban ezt a kényelmetlen érzést közvetíti a film, mely kriminek és az érzéki szerelem dicséretének is igényes munka.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=512