KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dolores Claiborne

Harmat György

Selena, a New York-i újságírónő értesítést kap, hogy vidéken élő anyját, Dolores Claiborne-t azzal vádolják: megölte a gondjaira bízott gazdag, idős hölgyet. Selena nem áll ab ovo Dolores oldalán, hiszen egyszer már – a lány kamaszkorában – előfordult, hogy az anya gyilkosság gyanújába keveredett. Ugyanis az apa (a férj) teljes napfogyatkozáskor nem éppen mindennapi baleset áldozata lett.

Szinte a múlt századi regényeket idézően romantikus a történet, telve gonoszsággal, szenvedéssel, fellobbanó indulatokkal, sötét titkokkal. E századi viszont az alapos, már-már túlbiztosított pszichologizálás és a „thrilleres” hangvétel. Az ilyen filmet a jó sztori mellett a rendezői pontosság, főképpen pedig a színészi bravúrok éltetik. Mindegyikben részesül a Stephen King-adaptáció nézője. A visszaemlékezések iskolásak ugyan, ám formailag jól megoldottak. Az erős színészvezetést dicséri a túljátszásra hajlamos Christopher Plummer mesteri megfékezése. A jutalomjáték azonban Kathy Batesnek és Jennifer Jason Leigh-nek adatik meg a nehéz életű, kemény anya és neurotikus lánya szerepében. Az előbbinek ez – a Tortúra után – már második szerencsés találkozása Stephen Kinggel. Az utóbbi most – ellentétben Az utolsó kijárat Brooklyn felé kültelki szőke szexbombájával – fekete, törékeny, és Isabelle Huppertre emlékeztet. Bates és Leigh duója lenyűgöző.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1005