KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Feküdj le kutyákkal...

Csejdy András

Meleg van, a város elviselhetetlen, el kéne húzni – évről-évre ugyanez ismétlődik, ugye. Mert kevés a kerthelyiség és sok a turista, vastag a levegő és büdös a tömegközlekedés, a metró ritkán, a mentő gyakran jön, barátok helyett üzenetrögzítőkkel beszélünk. Kontinenstől független, generáltipikus alaphelyzet, a meteopaták depressziósan kóvályognak a szaunatikus metropoliszokban és tengerzúgásról meg patakcsobogásról fantáziálnak. A Feküdj le kutyákkal egy New York-i meleg fiú szabados nyarának dokumentálása: Tommie a Times Square-n szórólapozik a színházjegyért sorbanállók között, nyafog és elege van, aztán gondol egyet, bevágja magát egy ikerpár dzsipkabriójának hátsó ülésére és Provincetownba teszi át székhelyét. A telepeskorabelire díszlettervezett makett-üdülő a homoszexuális közösség vágyainak netovábbja, paradicsom és vidámpark, vurstli, szafari meg szanatórium egyben. A nyalka legények alkalmi munkákból tengetik a nyarat, lezserül ismerkednek, hatalmasakat kefélnek és tobzódnak a beach-en, hogy végül szeptemberben visszadzsippeljenek a realitásba, ahol hónapokon keresztül zaftos és felhőtlen emlékeikből élve várják a lehetőséget az újrázásra.

Barátunk, a zömök, vörös filmes kamerát és stábot vitt magával, hogy celluloidra rögzítse az üdülést. Wally White nemcsak írta és rendezte és gyártotta ezt a homoerotikus vígjátékot, hanem végig is főszerepli a történetet, ami viszont kézen-közön elveszett: ha egy mozinak nincs üzenete, felőlem oké, ha nüansznyi apróságokkal telik a szalagon a drága idő, még azzal sincs semmi baj, s hogy egy fontos szubkultúra szokásvilágába kalauzol a szerző, direkt öröm, de hogy másfél órán keresztül homokbadöngölésekről és hanyatthomlok keresztbekúrásokról szóljon a tűzforró, habkönnyű nyári mese, az bizony édeskevés a boldoguláshoz. A dramaturgia tökéletes hiányát nem mentik a mesterkélten művészies kiszólások, a direktbe vicces, musicales trükkök, sem az a kivételesen kvázi-hiteles részlet, amikor hősünket egy vírus leveri a lábáról, és megijed, hogy elkapta a rettegett betegséget... Ez a divatjamúlt euro-diszkóval nyakon öntött film nem csupán együgyű – idegesítően ügyetlen. „Minden boldogság valakinek a kárára történik” – bölcselkedik egy helyütt az egyik ropogósra sült amorozó. Itt speciel a nézőére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=113