KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

Sin City

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

 

Az első Sin City-film magyarországi bemutatójával egy időben jelentek meg az első magyar Sin City képregények, a Fekete-Fehér Képregényantológia közölt néhány rövid történetet. A kiadvány nem remélt sikerének a hatására pedig még abban az évben, 2005 októberében kijött A nehéz búcsú (The Hard Goodbye), Frank Miller főművének az első, közel 200 oldalas kötete.

Elmúlt kilenc év, és most végre bemutatják az eredetileg nyolc évvel ezelőttre beharangozott második filmet. A sztori nem sok meglepetést tartogat azoknak, akik annak idején nem várták meg az újra meg újra elhalasztott mozipremiert, hanem azonnal megvették a második, Ölni tudnál érte (A Dame to Kill For) című epizódot. Mindkét kötet kiváló fogadtatásban részesült, az első azóta már gyakorlatilag beszerezhetetlen, a másodikat is csak másfél-kétszeres áron lehet megvásárolni.

Új Sin City-képregény azonban ezúttal nem kerül a boltokba, sőt az eredeti kiadó Fumax – amely időközben egy kivétellel valamennyi kötetet megjelentette magyarul – újranyomásnak sem látta értelmét.

Túl azon, hogy Miller a 2000-ben befejezett, magyarul a mai napig kiadatlan Hell and Back című minisorozat óta nem készített újabb Sin City-képregényt, a kiadói óvatosságnak több más magyarázata is tetten érhető. A Fumax ugyan jelezte kiadótársainak, hogy mivel a képregények helyett újabban inkább kalandregényben utazik, semmi kifogása az ellen, hogy más vegye át a sorozatot, akár a régi fordítások felhasználásával is, ám egyikük sem kapott kapva a lehetőségen. A mainstream amerikai képregények könyvesbolti terjesztésében korábban jelentős szerepet betöltő Alexandra-hálózat egyre súlyosbodó késedelmes fizetései miatt több kiadó az eddigi kiadványait is visszakérte, az újakat (ha egyáltalán ki mer még adni ilyeneket) inkább más csatornákon keresztül próbálja értékesíteni. Sejtésünk szerint az is hozzájárult azonban a kiadói kétségekhez, hogy – néhány kivételtől eltekintve – az elmúlt évtized „képregényfilmes” dömpingje csak minimális mértékben serkentette a vásárlói érdeklődést. A moziba járó nagyközönség a jelek szerint pusztán látványos akciófilmként kezeli ezeket az adaptációkat, amelyek csak keveseket késztetnek a forrásművek megismerésére.

A Sin City sokak szerint Miller munkásságának a csúcspontját jelenti. Ezzel az állítással már csak azért is nehéz vitatkozni, mert a kezdeti, általában csak rajzolóként jegyzett próbálkozásai után az első önálló Fenegyerek-történetektől kezdve a Roninon, a Martha Washington-cikluson és a kultikus Batman-sztorikon (The Dark Knight Returns, Az első év) át gyorsan a magasba ívelő pályája a 300 és az utolsó Sin City-sztori óta finoman szólva is megtorpant. Filmes (főként Robotzsarus) próbálkozásait nem sok elismerés kísérte, az egyetlen jelentősebb képregény pedig, amit a sok amerikaihoz hasonlóan a 2001. szeptember 11-i terrortámadást sokkhatásként megélő Miller az elmúlt években készített, még rajongóiból is vegyes érzéseket váltott ki, hiszen a Holy Terror leginkább ultrakonzervatív propaganda-anyagként értelmezhető.

Fog még Miller meghatározót, vagy egyáltalán csak igazán élvezeteset alkotni a képregények terén? Elvileg semmi akadálya, hiszen még csak 57 éves, és a nagy elődök között bőven vannak, akik ennél jóval idősebben is remekműveket tudtak létrehozni, vagy legalábbis kiráztak a kisujjukból a korábbi munkájuk színvonalához méltó történeteket és karaktereket. Mégsem mernék erre nagy tétben fogadni. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy míg a húszas-harmincas Miller kiválóan ráérzett generációjának a gondolkodására és igényeire, az „idősödő” alkotó elszakadt a közönségétől, amely újabb vízióira már nem vevő.

Sokakkal együtt én is annak örülnék a legjobban, ha Miller visszatérne Basin City-be, és elmesélné Marv, Hartigan, Dwight és a többiek még homályban maradt történeteit. Nem tartom túlzottnak ezt az igényt: beérném a korábbi szinttel és hangulattal, nem kellene nagy újításokkal előrukkolnia. De ebben sem hiszek igazán. A Sin City Miller Los Angeles-i, 1990-es évekbeli „kirándulásának” a terméke volt. Azóta visszaköltözött New Yorkba, és úgy látszik, ott nem éri el a régi ihlet. Kár.

 

Sin City-képregények magyarul:

Kötetek a Fumax kiadásában: A nehéz búcsú (2005), Ölni tudnál érte (2006), A nagy mészárlás (2007), A sárga rohadék (2008), Családi értékek (2010).

Rövid történetek a Fekete-Fehér Képregényantológiában (2005-2006): Ahogy a kedves vevő parancsolja (1. szám), A piros ruhás nő (1-2.), Hústorony és Csöpi (2.) A Kékszemű (3.), Mint minden szombat este (4.), Rossz kanyar (5.), Rossz irány (6.), És a hármas ajtó mögött… (6.), Apuci kicsi lánya (6.).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/08 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11732