KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A sebezhetetlen

Köves Gábor

 

Számítógép-designból és marketingstratégiából nem lehet komolyan vehető, célcsoportot nem ismerő mesét gyúrni. Ez még akkor sem megy, ha az embert éppenséggel George Lucasnak hívják. Ha már Lucas is besorolt a technikai vívmányok és a kiszámítható profit bűvöletében víziójukat (ha egyáltalán volt nekik ilyen) vesztett rendezők sorába – márpedig a tavalyi Baljós árnyak erre engedett következtetni –, akkor nagy kérdés, ki fog nekünk, a moziban vigaszt keresőknek mesélni. Amikor M. Night Shyamalan saját anyagból megrendezte a Hatodik érzéket, és emlékezetes trükkjével, a filmet teljes egészében átértelmező befejezéssel bankot robbantott, szakmai felkészültségén kívül még nem adta jelét annak, hogy a szíve is a helyén van. A meglepő gyorsasággal elkészített „follow-up” meghozta a választ: újra van mesélőnk. Pedig minden jel arra utalt, hogy A sebezhetetlennel az egy évvel korábbi siker felmelegítését kapjuk: a helyszín (Philadelphia – az Indiából áttelepült rendező második otthona), az évszak (ősz), az alaphelyzet (hétköznapi hős – emberfeletti képesség), a sztár (Willis), a hangulat (csöndbe fojtott fájdalom) ugyanaz, a női szerep megint csak marginális, a gyerekszereplő pedig a Hatodik érzék szellemlátó kisfiújának mása. Jó darabig ismét az orrunknál fogva vezetnek, s félő, hogy ugyanoda terelnek, mint korábban. Valahol félúton azonban kiderül, hogy a hasonlóságok ellenére nem ugyanabba a mérnöki precizitással megszerkesztett labirintusba, hanem egy játékos fantázia szülte mesébe kerültünk. A valóság és a fantázia határán hol ide, hol oda billen a történet, s végül összemosódik a két világ, csakúgy, ahogy az egy képregény-faló kiskamasz fejében történik. Shyamalan is így olvashatta a filléres füzeteket, hasonló élményre én is emlékszem. Talán badarság az egész, aludjunk rá egyet..., de mozi a javából!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/02 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3214