KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Vita a filmforgalmazásról

Zárszó helyett

A szerkesztőség

 

Folyóiratunk állandó törekvése, hogy időről időre teret adjon olyan vitáknak, amelyek célja, hogy elemezzék a magyar filmkultúra egy-egy neuralgikus pontját, s hogy közös gondolkodással, esetleg konkrét javaslatokkal elősegítsék a javítás munkáját. Ez a meggondolás vezette szerkesztőségünket akkor is, amikor a filmforgalmazás évek óta vajúdó ellentmondásait, nehézségeit és problémáit vizsgáló cikkek, különböző vélemények közlésére vállalkozott. Megerősítette ebben a döntésben az is, hogy a szakemberek s a szakmai (sokszor nemcsak a szakmai) közvélemény jelentős része a közönség és a magyar film megromlott kapcsolatának egyik okát a filmforgalmazás elégtelen működésében látta. A tavaly márciusban megkezdett vita elindítására a magyar filmforgalmazás vezető vállalatának, a MOKÉP-nek az igazgatója vállalkozott, aki tanulmányában széleskörűen ismertette a forgalmazás helyzetét és távlati terveit. Ezzel jó alapot nyújtott a vitához, jóllehet a későbbiekben néhány hozzászóló egyes megállapításait (olykor élesen) vitatta, s része volt abban is, hogy a vita fölülemelkedett a mozik nyikorgó székeit unos-untalan fölemlegető fölületes kritika színvonalán.

A hozzászólók – filmrendezők, forgalmazók, szociológusok – írásaiban rendre nyilvánosságot kaptak azok az alapvető szellemi és anyagi tényezők, amelyek a magyar filmforgalmazást ténylegesen meghatározzák, így igen részletesen szó esett a film és a néző találkozásának színhelyéről, a moziról: közelebbről, hogy milyen kevés is a mozik építésére és főként karbantartására fordítható pénzösszeg, hogy milyen drága az üzemeltetés, – s hogy az üzemvezetők miért nem képesek szellemi gazdái lenni az általuk irányított moziknak. Hangsúlyosan beszéltek a mozik területi megoszlásának ellentmondásairól, mindenekelőtt a vidék nehézségeiről; s többek közt javaslat történt egy budapesti, belvárosi filmcentrum kialakítására is (amellyel egyébként foglalkozott a televízió Stúdió ‘81 című műsora is). Többen kifogásolták a műsorpolitika kiegyensúlyozatlanságát, s tették szóvá a kópiagazdálkodás nehézségeit és visszásságait. Interjú-sorozat készült a megyei moziüzemi vállalatok sok tekintetben hátrányos helyzetéről, de kiviláglott az is, hogy egyes megyei moziüzemi vállalatoknál megvan az a napjainkban oly fontos vállalkozói kedv és szellem, amely motorja lehet a kibontakozásnak. A forgalmazás működési elvei közül legtöbb kritikát az úgynevezett preferáció kapta; a vitaindító legtöbbet idézett megállapítása lett: „...a művelődéspolitikai és a „közönség”-preferencia – enyhén szólva – nem egészen fedi egymást”.

Többen és nyomatékosan fejtegették a filmforgalmazás és a filmgyártás konstruktív együttműködésének szükségességét, olyan gazdasági szabályozás megteremtését, amely egyszerre szolgálja a nívós magyar filmek elkészítését, s e filmek és közönségük „egymásra találásának” (szellemileg és gazdaságilag) egyaránt hozzáértő megszervezését; s amely együttműködés inspirálója lehet a magyar filmet támogató és védő filmtörvény megalkotásának is.

A fejlesztés szükségessége, a konkrét változtatás igénye általános jellemvonása volt a vitacikkeknek. „Ahhoz, hogy valami megváltozzon, valamit meg kell változtatni” – idézi Marxot az egyik hozzászóló; „Filmreformra van szükség!” – adja cikkének címéül egy (az előzővel egyébként vitatkozó) másik szerző. Ám ez már a következő „fokozat”, amely kívül esik folyóiratunk illetékességi körén, s ezért a filmforgalmazásról szóló vitát lezárjuk. Lezárjuk abban a reményben, hogy a „változtatás”, „reform” felelősei figyelembe veszik és hasznosítják a vitában elhangzottakat, s meglesz bennük az a javító akarat, amelyet a vitában részt vevő hozzászólók mindegyikénél tapasztalhattunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/01 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7214