KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Felforgatókönyv

Vajda Judit

Stranger than Fiction – amerikai, 2006. Rendezte: Marc Forster. Írta: Zach Helm. Kép: Roberto Schaefer. Zene: Britt Daniel és Brian Reitzell. Szereplők: Will Ferrell (Harrold), Emma Thompson (Karen), Tony Hale (Dave), Maggie Gyllenhaal (Ana), Tom Hulce (Dr. Cayly), Dustin Hoffman (Hilbert). Gyártó: MAndate Pictures / Crick Pictures. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 113 perc.

 

Akár Charlie Kaufman is írhatta és Spike Jonze is rendezhette volna a (filmbeli) valóság és (filmbeli) fikció átfedésbe kerüléséről szóló, a manipulált élet gondolatával eljátszó Felforgatókönyvet – a film azonban meglepő módon az eddig főként szenvelgő melodrámával (Szörnyek keringője) és erőltetett művészgiccsel (Maradj!) jelentkező Marc Forster műve, aki önmagát meghazudtolva ha nem is teljesen eredeti, de nagyon frappáns kis darabot készített művészi szabadság és szereplői megkötöttség (avagy művészi megkötöttség és szereplői szabadság) mibenlétéről.

Harold Crick adóellenőr egy nap arra ébred, hogy ismeretlen női hang narrálja minden egyes cselekedetét – mintha csak egy regény főhőse lenne. Ezzel párhuzamosan Karen Eiffel regényírót is látjuk (figyeljünk a beszélő nevekre!), aki már tíz éve szenved élete nagy alkotásával – csak sehogy sem tudja kitalálni, mi lenne a legnagyszerűbb halálnem központi figurája számára. Az összefüggéseket a filmbeli írónővel közös hősünk is hamar átlátja, megindulhat hát Harold versenyfutása az életéért Dustin Hoffman laza irodalomprofesszora segítségével. A folytonos reflexió és önreflexió mellett ez az abszurd alaphelyzet klasszikus vígjátéki szituációkban is bővelkedik (több poén is épül arra, hogy a mindentudó (?) elbeszélő hangját hősünkön kívül más nem hallja).

A többszörös tükröztetés képileg is ötletesen jelenik meg: az egyszerre film- és regényhős, több személyre hasadt Crickből a különböző fürdőszobatükrök segítségével egyszerre négyet is kapunk, de van, hogy a szájából kifelé fényképező kamera segítségével tükörképét látjuk csak.

Az alkotók érzelgős hajlamaikon a végén sajnos nem tudtak uralkodni, ráadásul ha lecsupaszítjuk, a film tulajdonképp nem több egyszerű love storynál (hősünk találkozik egy lázadó péklánnyal) – ami azonban rendkívül érdekes körítéssel van tálalva, és még egzisztencialista elmélkedésre is lehetőséget ad a (látszat)életről.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8991