KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/április
FILM ÉS IRODALOM
• Bikácsy Gergely: Don Quijote filmet keres Cervantes-adaptációk
• Varró Attila: Az író szelleme Philip Roth
• Baski Sándor: „Filmeket látok a fejemben” Beszélgetés Dragomán Györggyel
• Pethő Réka: Elillanó mágia A fehér király
• Murai András: Élet és mű Bergman tükörképei
GABRIEL GARCÍA MÁRQUEZ
• Bácsvári Kornélia: A mozgóképíró García Márquez és a film
• Bácsvári Kornélia: És ideje van a halálnak Gabriel García Márquez
MAGYAR MŰHELY
• Szekfü András: Filmes múltunk jövője Beszélgetés Ráduly Györggyel
• Tóth Pál Péter: Tanítványok A Gulyás testvérek – Pálya és kép
• Horváth Eszter: Apokalipszis után Tarr Béla: A világ végéig
• Kránicz Bence: Nem mindenki Magyar Filmhét: Kisjátékfilmek
ÚJ RAJ
• Varró Attila: Érdekkapcsolatok Joachim Lafosse
A KÉP MESTEREI
• Lichter Péter: A kép mesterei Janusz Kaminski
FESZTIVÁL
• Simor Eszter: A nevetés gyógyító ereje
• Bartai Dóra: Az elnyomottak félelme Cseh Filmkarnevál
• Szalkai Réka: Északi szivárvány Finn Filmnapok
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Kísért a múlt 1945
• Huber Zoltán: Nyereg alatt Kincsem
• Kránicz Bence: Mellébeszélők Víziváros
MOZI
• Barkóczi Janka: Tejben, vajban, szerelemben
• Sepsi László: A stylist
• Vajda Judit: Örök szerelem
• Pethő Réka: A szerelem története
• Kránicz Bence: Eközben Párizsban
• Benke Attila: Logan – Farkas
• Margitházi Beja: 150 milligramm
• Huber Zoltán: Kong: Koponya-sziget
• Jankovics Márton: John Wick: 2. felvonás
• Hegedüs Márk Sebestyén: Tűnj el!
• Kovács Kata: Háziúr kiadó
• Varró Attila: Menedék
DVD
• Kránicz Bence: Harc a szabadságért
• Pápai Zsolt: Mirka
• Varga Zoltán: Azok a csodálatos Baker-fiúk
• Géczi Zoltán: A sanghaji maffia
• Soós Tamás Dénes: A mi emberünk
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Téli utazás

Forgács Nóra Kinga

Jurjev gyen – orosz, 2008. Rendezte: Kirill Szerebrenyikov. Írta: Jurij Arabov. Kép: Oleg Lukichyov. Zene: Szergej Nevsky. Szereplők: Kseniya Rappoport (Lyubov), Roman Shmakov (Andrej), Yevgeniya Kuznetsova, Szergej Sosnovsky, Szergej Medvedev. Gyártó: New People. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 137 perc.

 

Kirill Serebrennikov előző, nálunk is bemutatott mozija, Az áldozatkaszkadőr ötletes „film(felvétel) a filmben” játéka és tragikomikusra hangolt hamleti bosszútörténete után azok, akik ez alapján tekintenek várakozva az orosz direktor következő műve elé, komorabb, formatartóbb és jóval elnyújtottabb opuszra számíthatnak.

A Téli utazás első képsorain egy havas orosz tájat átszelő road movie-t vagy hazatérős családi drámát ígér: egy énekesnő, Lyubov és fia, Andrei utaznak a vidéki város felé, ahonnan az anya származik. A mese azonban meglepő (és misztikus) fordulatot vesz, amikor Andrej megmagyarázhatatlan módon eltűnik, Lyubov pedig magára marad a „vademberek” között. Több síkon értelmezhető, ám túlzottan is töredékes eseménysor veszi kezdetét, szélsőségesre rajzolt figurákkal és váltózó nívójú, gyakran indokolatlan és türelmet próbáló jelenetekkel. Lyubov interakciói a helyiekkel a város félig archaikus, félig mai, torz közegébe vezetnek be drámai módon (egyben kritikáját nyújtva a társadalmi-hatalmi intézményrendszernek), a fiú után induló nyomozás pedig a film világához igazodó, lassan önmagát felszámoló bűnügyi sztorit alkot. A figyelem középpontjában azonban maga Lyubov áll, akinek idővel széthullik, majd újjáépül személyisége: lebomlik róla a mediatizált világhoz és a magas kultúrához való görcsös ragaszkodás, miközben megtapasztalja a létezés ősi (így durva és anakronizmusában groteszk) módját.

Serebrennikov ezúttal nem akart posztmodern szabást kölcsönözni a klasszikus alaphelyzetnek, meséjének kulturális referenciái rejtettebbek, lassú beavatás történetével azonban – jó néhány megrázóan erős jelenete és képeinek tartalmi, hangulati telítettsége ellenére is – csak nehezen lép kapcsolatba a néző.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9709