KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/május
MAGYAR MŰHELY
• Murai András: Üzen a múlt Kovács András történelmi filmjei
• Kővári Orsolya: Természetes képesség Andorai Péter
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 1. rész
VAD AFRIKA
• Barkóczi Janka: A mesebeli Afrika Vadászok, kincskeresők, telepesek
• Schreiber András: Afrikai vadásztaplók Ulrich Seidl: Szafari
• Baski Sándor: Fekete végzet Tabu
ANIMÁCIÓS STÚDIÓK
• Pernecker Dávid: Bábként felnőni Laika Stúdió
• Dobay Ádám: A mester és tanítványai A Ghibli-stúdió
• Varga Zoltán: A végtelenbe – és tovább! Ed Catmull – Amy Wallace: Kreativitás Rt.
ÚJ RAJ
• Teszár Dávid: Variációk egy témára Hong Sang-soo
A KÉP MESTEREI
• Forgács Iván: Szerző vagy operatőr? Szergej Uruszevszkij
FESZTIVÁL
• Soós Tamás Dénes: Fojtogatja a jelent Friss Hús
• Szalkai Réka: Amerikai tigrisek Rotterdam
• Báron György: Az alkony kápráztató fényei Zágráb
TELEVÍZÓ
• Teszár Dávid: Ez Spárta! Ultra
KÖNYV
• Zalán Márk: Kávé és pite nélkül Mark Frost: Twin Peaks titkos története
FILM / REGÉNY
• Kránicz Bence: A testtelen Krisztus apostola Masamune Shirow: Ghost in the Shell
• Andorka György: Kapunyitási pánik Rupert Sanders: Páncélba zárt szellem
KRITIKA
• Sepsi László: Változatok evolúcióra Az univerzum története; Élet
MOZI
• Schubert Gusztáv: A tökéletes gyilkos
• Teszár Dávid: Szívvel-lélekkel
• Vincze Teréz: Az utolsó család
• Varró Attila: Frantz
• Barkóczi Janka: Elveszve Párizsban
• Kovács Kata: Vén rókák
• Baski Sándor: Vademberek hajszája
• Kránicz Bence: Power Rangers
• Sándor Anna: A szépség és a szörnyeteg
• Benke Attila: Pingvinek vándorlása 2.
• Sepsi László: Bye Bye Man - A rettegés neve
• Huber Zoltán: Halálos iramban 8.
DVD
• Pápai Zsolt: A forradalom napján
• Szoboszlay Pál: Egy nemzet születése
• Hegyi Pál: Lulu a hídon
• Soós Tamás Dénes: A boncolás

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cserebere

Koltai Ágnes

 

Georgi Djulgerov neve a néhány hónappal ezelőtt bemutatott Alkalom szüli a tolvajt című filmjéből ismerős az új bolgár film iránt érdeklődő közönség előtt. Újabb filmje, a Cserebere látszatra két érzelgős szerelmi história felelevenítése. Valójában néhány kusza kép a felszabadulás utáni Bulgária történelméből. Marja, a mai tizenéves fruska (aki a magyar néző számára érthetetlenül érettségi előtt már egy házasságot és egy válást tud maga mögött) személyes találkozót kér az ünnepelt költőtől, Dobrintól, azzal a hátsó szándékkal, hogy kiderítse: nem az apja-e? Hebrencs hősnőnk nem kevésbé hebrencs és heves édesanyja, Kátya ugyanis levelekkel ostromolta az ifjú frontharcos Dobrint, – akit a háború érlelt költővé, s ezt egy kecskerímekkel tűzdelt versben sietett is a világ tudtára adni – és a zavaros családi elbeszélés szerint a poéta egy gyermekkel (a mai Majával) ajándékozta meg az akkor még iskolás kislányt.

Djulgerov a kérdéses apaságot a múlt felidézésére használja fel – az államosítás, téeszesítés ott sem konfliktusmentes időszaka, a ma komikusnak tűnő hősi pátosz, ami az akkori művészetet jellemezte –, villan fel. Maján keresztül a jelent, az ifjúságot ábrázolja – a diktatórikus iskolát, tanárnőt, az egyéniség keresését, a disco bódító, uniformizáló jelenségét. Maja és Dobrin, meg Kátya és Dobrin szentimentális, ügyetlenül formált szerelmi viszonyán nehezen tör át a múlt és jelen képe. A rendező valódi szándéka – a töredezett korkép megrajzolása – nem is érvényesül. Érezhető ugyan némi irónia, távolságtartás, de a filmet sajnálatosan a szerelmi szál uralja.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7736