KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/június
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Csapdakorszakok Történelmi filmek, átmeneti idők – 1. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 1. rész
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
IDEGENEK A VADNYUGATON
• Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya Az elégikus western
• Füzes Dániel: Vértestvérek Nyugat- és kelet-német indiánwesternek
• Martin Ferenc: Nibelungok a vadnyugaton Fritz Lang westernfilmjei
A KÉP MESTEREI
• Varró Attila: A kalligráfus kézjegye Kazuo Miyagawa
DRAKULA 120
• Varga Zoltán: Volt egyszer egy vámpírgróf… Drakula 120
HOLLYWOOD ARCAI
• Orosdy Dániel: Valami más Jonathan Demme
• Pernecker Dávid: Felemelő kudarcok Mike Birbiglia
FILMEMLÉKEZET
• Balázs Attila: Tollszedők Volt egyszer egy remekmű
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Hozamkorlát Titanic
• Baski Sándor: Számi vér
• Buglya Zsófia: Mi marad a filmből? Graz
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: A cápa, amelyik fölfalja a világot Dave Eggers: A Kör
• Sepsi László: Az utópia öröme James Ponsoldt: A Kör
KRITIKA
• Vincze Teréz: Hátborzongató bútorkatalógus Julieta
• Varró Attila: Kígyó a kertben Alien: Covenant
• Szalay Dorottya: Félelemmel vegyes Lichter Péter: Fagyott május
• Kránicz Bence: Mentek, maradnak Havanna, csak oda
MOZI
• Baski Sándor: Egy német sors
• Gelencsér Gábor: Emlékképek
• Varró Attila: Magas ősz férfi társat keres
• Roboz Gábor: Vad észak – Mese az ezer tó országából
• Vajda Judit: Porto 35mm
• Barkóczi Janka: 6,9 a Richter-skálán
• Jankovics Márton: A kertész titka
• Kovács Kata: Hogyan legyél latin szerető
• Alföldi Nóra: Határidős esküvő
• Soós Tamás Dénes: Utóhatás
• Huber Zoltán: A galaxis őrzői vol. 2.
• Kránicz Bence: Arthur király: kard legendája
DVD
• Soós Tamás Dénes: Ouija: A gonosz eredete
• Varga Zoltán: Csillagember
• Kránicz Bence: A csodanő
• Sepsi László: A Sötét Igazság Ligája

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az alapító

Kovács Gellért

The Founder – amerikai, 2016. Rendezte: John Lee Hancock. Írta: Robert D. Siegel. Kép: John Schwartzman. Zene: Carter Burwell. Szereplők: Michael Keaton (Ray Kroc), Nick Offerman (Dick), John Carroll Lynch (Mac), Laura Dern (Ethel), Linda Cardellini (Joan). Gyártó: FilmNation Entertainment / The Combine. Forgalmazó: Forum Hungary. Feliratos. 117 perc.

 

John Lee Hancock, ki igen szórakoztatóan és értően beszéli a könnyes-szellemes melodráma nyelvét, olybá tűnik, szereti megfilmesíteni az Egyesült Államok valós alapokon nyugvó, tán kevéssé ismert emberi párharcait: Sandra Bullockot egészen az Oscarig jutatta amerikai futball-reménységet védelmező nevelőanyaként A szív bajnokaiban, Tom Hanks és Emma Thompson pedig felszabadulva esett egymásnak Walt Disneyként és P.L. Traversként a Banks úr megmentésében. Most nem akar senkit meghatni, és Michael Keaton az, aki (újabb) jutalomjátékos lehetőséget kapott. A másodvirágzását élő, kiváló színészen nem is múlik semmi: vibrálóan hozza Ray Kroc-ot, a középszerű ügynökből lett üzletembert, aki ugye arról híres, hogy kijátszotta a McDonald-testvérek kezéből a mindenki által jól ismert gyorséttermi franchise-t.

Az első osztályú címszereplője tehát megvan Hancocknak, de kellene még más is ahhoz, hogy Az alapító valóban a fivérek és képviselőjükből lett ellenfelük szembenállásáról szóljon. Például bátorság. De az nincs, így az érzékletes korrajz, no meg Keaton valóban erőteljes játéka mellett csak azt bizonygatja a film, hogy olyan nagyon senkit sem akar megbántani. Bár Hancock kimondatja a szereplőkről, amit feltétlenül ki kell, azért lehetett volna róluk kicsit határozottabb véleménye. Ám ami komolyan zavarba ejtő, hogy a gyorsétterembe járó fogyasztóval is igen óvatosan bánik. Bizonyára tisztában volt vele, hogy a McDonald’s-sztoriról nem lehet anélkül érdekfeszítően mesélni, hogy legalább egy kicsit ne koppintson rá mindannyiunk orrára, hisz mi vagyunk azok, akik megették és megeszik, amit Ray Kroc a profit érdekében feltálalt és márkásított nekünk. Mégsem jutunk túl azon az üzeneten, hogy a McDonald’s akkor is maga az amerikai álomkaja, ha már régen nem az. S ezzel az állítással elég nehéz bármit is kezdeni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13076