KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/június
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Csapdakorszakok Történelmi filmek, átmeneti idők – 1. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 1. rész
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
IDEGENEK A VADNYUGATON
• Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya Az elégikus western
• Füzes Dániel: Vértestvérek Nyugat- és kelet-német indiánwesternek
• Martin Ferenc: Nibelungok a vadnyugaton Fritz Lang westernfilmjei
A KÉP MESTEREI
• Varró Attila: A kalligráfus kézjegye Kazuo Miyagawa
DRAKULA 120
• Varga Zoltán: Volt egyszer egy vámpírgróf… Drakula 120
HOLLYWOOD ARCAI
• Orosdy Dániel: Valami más Jonathan Demme
• Pernecker Dávid: Felemelő kudarcok Mike Birbiglia
FILMEMLÉKEZET
• Balázs Attila: Tollszedők Volt egyszer egy remekmű
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Hozamkorlát Titanic
• Baski Sándor: Számi vér
• Buglya Zsófia: Mi marad a filmből? Graz
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: A cápa, amelyik fölfalja a világot Dave Eggers: A Kör
• Sepsi László: Az utópia öröme James Ponsoldt: A Kör
KRITIKA
• Vincze Teréz: Hátborzongató bútorkatalógus Julieta
• Varró Attila: Kígyó a kertben Alien: Covenant
• Szalay Dorottya: Félelemmel vegyes Lichter Péter: Fagyott május
• Kránicz Bence: Mentek, maradnak Havanna, csak oda
MOZI
• Baski Sándor: Egy német sors
• Gelencsér Gábor: Emlékképek
• Varró Attila: Magas ősz férfi társat keres
• Roboz Gábor: Vad észak – Mese az ezer tó országából
• Vajda Judit: Porto 35mm
• Barkóczi Janka: 6,9 a Richter-skálán
• Jankovics Márton: A kertész titka
• Kovács Kata: Hogyan legyél latin szerető
• Alföldi Nóra: Határidős esküvő
• Soós Tamás Dénes: Utóhatás
• Huber Zoltán: A galaxis őrzői vol. 2.
• Kránicz Bence: Arthur király: kard legendája
DVD
• Soós Tamás Dénes: Ouija: A gonosz eredete
• Varga Zoltán: Csillagember
• Kránicz Bence: A csodanő
• Sepsi László: A Sötét Igazság Ligája

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Twister

Mátyás Péter

A történet középpontjában a tornádók viselkedését vizsgáló csapat áll, amely új, a megelőzést segítő berendezést szeretne üzembe állítani. Ahhoz, hogy eredményesek legyenek, mindig a forgószél előtt kell járniuk, hogy időben beindíthassák a gépet. A tudósoknak egy másik, jobban felszerelt „viharvadász” csapattal is meg kell küzdeniük.

A Twister látványos és feszes tempójú katasztrófafilm, melynek amerikai bevételei már a 220 millió dollárt is meghaladták. A siker titka nagyrészt az alkotókban keresendő. A történetet Michael Crichton írta (Kóma, Jurassic Park) és Jack N. Green fényképezte, akit egykor Oscar-díjra is jelöltek (Nincs bocsánat). A rendező Jan De Bont először operatőrként szerzett hírnevet olyan zajos sikerekben, mint a Drágán add az életed! vagy az Elemi ösztön – ezt követte első rendezése, a Féktelenül. Az itt szerzett tapasztalatokat alkalmazza azokban az országúti jelenetekben, amelyekben hőseink a légörvény útjába kerülnek, hogy beindítsák a Dorothy névre keresztelt (utalás az Óz, a csodák csodája főszereplőjére) tornádó-vizsgálót. A film műszaki háttere lenyűgöző, olykor több mint tíz kamera dolgozik, s nagyszerűek a speciális effektusok is.

A néző mégsem lehet elégedett. Két vihar között még a filmhősök is hétköznapi életet élnek. Akad itt gyermekkori emlékeitől szabadulni nem tudó asszony, érzelmi zavaraival küszködő férj, mindenkit keblére ölelő nagynéni és életmentő kutyája is. A tornádónak dramaturgiai karaktere van: összebékíti a válófélben lévő házaspárt, elpusztítja a feketébe öltözött pénzhajhász riválisokat, de megkíméli a jók, a gyerekek, a kutyák stb. életét. Fárasztóak Hollywood sablonjai – méltatlanok ahhoz a technikai arzenálhoz, amit felvonultattak.

Valami hiányt érezhettek az alkotók is, amikor egy élő klasszikushoz fordultak. Az egyik jelenetben a kisváros autós mozijában éppen Stanley Kubrick Ragyogás című filmjét vetítik, amikor a forgószél megérkezik. Értjük a párhuzamot a filmes borzalom és a tornádó pusztítása között. Ám a Ragyogás filmvásznát elsöprő vihar láttán egy másik asszociáció is eszünkbe juthat a hollywoodi kommerszről, amely ugyanígy söpri el a száz éves mozi Kubrick nevével szimbolizált nagykorúságát. A Twister végére az értékest, a maradandót elfújta a szél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=374