KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/június
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Csapdakorszakok Történelmi filmek, átmeneti idők – 1. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 1. rész
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
IDEGENEK A VADNYUGATON
• Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya Az elégikus western
• Füzes Dániel: Vértestvérek Nyugat- és kelet-német indiánwesternek
• Martin Ferenc: Nibelungok a vadnyugaton Fritz Lang westernfilmjei
A KÉP MESTEREI
• Varró Attila: A kalligráfus kézjegye Kazuo Miyagawa
DRAKULA 120
• Varga Zoltán: Volt egyszer egy vámpírgróf… Drakula 120
HOLLYWOOD ARCAI
• Orosdy Dániel: Valami más Jonathan Demme
• Pernecker Dávid: Felemelő kudarcok Mike Birbiglia
FILMEMLÉKEZET
• Balázs Attila: Tollszedők Volt egyszer egy remekmű
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Hozamkorlát Titanic
• Baski Sándor: Számi vér
• Buglya Zsófia: Mi marad a filmből? Graz
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: A cápa, amelyik fölfalja a világot Dave Eggers: A Kör
• Sepsi László: Az utópia öröme James Ponsoldt: A Kör
KRITIKA
• Vincze Teréz: Hátborzongató bútorkatalógus Julieta
• Varró Attila: Kígyó a kertben Alien: Covenant
• Szalay Dorottya: Félelemmel vegyes Lichter Péter: Fagyott május
• Kránicz Bence: Mentek, maradnak Havanna, csak oda
MOZI
• Baski Sándor: Egy német sors
• Gelencsér Gábor: Emlékképek
• Varró Attila: Magas ősz férfi társat keres
• Roboz Gábor: Vad észak – Mese az ezer tó országából
• Vajda Judit: Porto 35mm
• Barkóczi Janka: 6,9 a Richter-skálán
• Jankovics Márton: A kertész titka
• Kovács Kata: Hogyan legyél latin szerető
• Alföldi Nóra: Határidős esküvő
• Soós Tamás Dénes: Utóhatás
• Huber Zoltán: A galaxis őrzői vol. 2.
• Kránicz Bence: Arthur király: kard legendája
DVD
• Soós Tamás Dénes: Ouija: A gonosz eredete
• Varga Zoltán: Csillagember
• Kránicz Bence: A csodanő
• Sepsi László: A Sötét Igazság Ligája

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Rainer Werner Fassbinder

Györffy Miklós

 

Azt szokták mondani mostanában az ilyesmire: jelenség. Régebben talán azt mondták: fenomén. Ilyen jelenség, fenomén volt életében és halálában a 37 éves korában váratlanul elhunyt Fassbinder.

Mint az itt folytatólagosan közlésre kerülő életrajz egyik szereplője, Fassbinder egyik közeli munkatársa is kijelenti: nem készített egyetlen olyan filmet sem, amelyben tökéletesen és mindenestül benne volna, amely önmagában véve is remekmű volna. Fassbinder elsősorban nem ennek vagy annak a halhatatlan remekműnek a rendezője volt, hanem: volt. Volt, aki. Összetéveszthetetlenül jellegzetes és jellemző filmcsináló férfi és filmcsinálási szemlélet-módszer. Legendás korjelenség. Lehet, hogy más is, több is. Lehet, de ma még ez nem látszik világosan, és Kurt Raab – Peter Karsten könyve sem vállalkozik kifejtésére. Könyvük az ember és az általa megtestesített jelenség, sőt, mítosz vallatása. Tehát nem filmtörténet, nem filmesztétika, hanem szubjektív vallomások, tanúságtételek sora.

Bár a könyvet két szerző jegyzi, az igazán Kurt Raab műve. Az ő Fassbinder-élményének foglalata. Kurt Raab amolyan mindenese volt Fassbindernek, amíg össze nem vesztek, színésze, forgatókönyvírója, díszlet- és jelmeztervezője, barátja és csodálója, ura, hűséges szolgálója. Könyve részben az ő emlékezése Fassbinderre és saját pályájára, részben pedig az ő és Peter Karsten, egy-két kisebb Fassbinder-szerep alakítójának és újságírónak az interjúi a Fassbinder-banda néhány kulcsfigurájával. Raab is, a többiek is Fassbindert, az embert és fenomént próbálják megfejteni. Emlékezéseikben nyíltan, magától értetődően és hangsúlyosan jutnak szóhoz az érintettek érzelmi és szexuális, túlnyomórészt homoszexuális hányattatásai.

Válogatásunk a könyv anyagának mintegy a felét közli, hol nagyobb, teljes szövegtömböket, hol kisebb részletek tömörítő montázsát. A szöveg összeállítója és fordítója teljesen mellőzte Kurt Raab személyes, Fassbinder-telen kitérőit, valamint a túlságosan „helyiérdekű” érzelmi belügyeket. Kurt Raab nemcsak mint koronatanú számíthat érdeklődésünkre, hanem mint író is, nem hiába forgatókönyvírás az egyik mestersége, de néha azért elveti a sulykot, és közérdeket tulajdonít magánügyeknek.

A Rainer Werner Fassbinder vágyakozása alá alcímül odaírhatnánk: fejezetek egy életregényből. A Fassbinder-univerzumban netán nem eléggé járatos olvasó kezdetben sok ismeretlen névvel találkozik, akárcsak valamely regényben, amely nem fedi föl mindjárt, ki kicsoda. Mint az ilyen regény olvasójától, a mi olvasóinktól is türelmet és figyelmet kérünk, a fontosabb szereplők kontúrjai mind élesen kirajzolódnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/09 13. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5721