KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/június
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Csapdakorszakok Történelmi filmek, átmeneti idők – 1. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 1. rész
• Babiczky László: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
• Dunavölgyi Péter: Kisképernyős történelem A magyar televíziózás kezdetei – 2. rész
IDEGENEK A VADNYUGATON
• Benke Attila: Pisztolyhősök alkonya Az elégikus western
• Füzes Dániel: Vértestvérek Nyugat- és kelet-német indiánwesternek
• Martin Ferenc: Nibelungok a vadnyugaton Fritz Lang westernfilmjei
A KÉP MESTEREI
• Varró Attila: A kalligráfus kézjegye Kazuo Miyagawa
DRAKULA 120
• Varga Zoltán: Volt egyszer egy vámpírgróf… Drakula 120
HOLLYWOOD ARCAI
• Orosdy Dániel: Valami más Jonathan Demme
• Pernecker Dávid: Felemelő kudarcok Mike Birbiglia
FILMEMLÉKEZET
• Balázs Attila: Tollszedők Volt egyszer egy remekmű
FESZTIVÁL
• Huber Zoltán: Hozamkorlát Titanic
• Baski Sándor: Számi vér
• Buglya Zsófia: Mi marad a filmből? Graz
FILM / REGÉNY
• Pethő Réka: A cápa, amelyik fölfalja a világot Dave Eggers: A Kör
• Sepsi László: Az utópia öröme James Ponsoldt: A Kör
KRITIKA
• Vincze Teréz: Hátborzongató bútorkatalógus Julieta
• Varró Attila: Kígyó a kertben Alien: Covenant
• Szalay Dorottya: Félelemmel vegyes Lichter Péter: Fagyott május
• Kránicz Bence: Mentek, maradnak Havanna, csak oda
MOZI
• Baski Sándor: Egy német sors
• Gelencsér Gábor: Emlékképek
• Varró Attila: Magas ősz férfi társat keres
• Roboz Gábor: Vad észak – Mese az ezer tó országából
• Vajda Judit: Porto 35mm
• Barkóczi Janka: 6,9 a Richter-skálán
• Jankovics Márton: A kertész titka
• Kovács Kata: Hogyan legyél latin szerető
• Alföldi Nóra: Határidős esküvő
• Soós Tamás Dénes: Utóhatás
• Huber Zoltán: A galaxis őrzői vol. 2.
• Kránicz Bence: Arthur király: kard legendája
DVD
• Soós Tamás Dénes: Ouija: A gonosz eredete
• Varga Zoltán: Csillagember
• Kránicz Bence: A csodanő
• Sepsi László: A Sötét Igazság Ligája

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ahogy tetszik

Vajda Judit

As You Like It – amerikai–brit, 2006. Rendezte és írta: William Shakespeare művéből Kenneth Branagh. Kép: Roger Lanser. Zene: Patrick Doyle. Szereplők: Bryce Dallas Howard (Rosalinda), Kevin Kline (Jaques), Romola Garai (Celia), David Oyelowo (Orlando), Alfred Molina (Touchstone). Gyártó: Picturehouse / HBO. Forgalmazó: Best Hollywood. Feliratos. 140 perc.

 

Ha színház az egész világ, akkor minden bizonnyal Japán is az – gondolhatta Kenneth Branagh, számos Shakespeare-film színésze és rendezője, így egy roppant eredeti ötlettel Japánba helyezte az egyik legnépszerűbb Shakespeare-komédia, az Ahogy tetszik – eredetileg franciaországi – színhelyét. A remek referenciákkal (V. Henrik, Sok hűhó semmiért) rendelkező alkotó kreativitása és innovációs készsége azonban itt megrekedt, adaptációja így egyszerre lett unalmas és régimódi. Nem jutott eszébe ugyanis, hogy talán más irányban radikalizálhatná a több évszázados színművet, és erőteljesen le lehetett volna rövidíteni a darabot (a film közel 140 perces lett), kivenni belőle néhány unalmas szónoklatot, vagy a túlzó, pózokkal teli játékot felejtethette volna el színészeivel, de a dalos-táncos befejezés is zavaróan ismerős és avítt (amin a werkszerűen, a stábbal a háttérben elszavalt epilógus sem segít). Pedig az Ahogy tetszik elsőre hálás feladatnak tűnik, benne van minden olyan motívum, amiért az Avoni Hattyút szeretjük és amiért még mindig jól tudunk szórakozni művein: személyiség- és ruhacsere, többféle variációban felfejlődő szerelmesek, nevetséges reménytelen vonzalom, bolond párok stb.

A japán helyszín melletti másik nagy ötlete Branagh-nak az volt, hogy a térszervezésben mereven ragaszkodott a színpadiassághoz (már ha tudatosan tette egyáltalán): a japán házak papírfalai eleve rendkívül díszletszerűek, de a rendező ezt leszámítva is rendre emelvényre vagy színpadra helyezi hőseit (például Céliát és Rosalindát első közös páros jelenetükben); a figurák elhelyezése általában szimmetrikus, az erdőben játszódó jelenetekben pedig szintén szinte mindig színházban vagyunk, akár a mező közepén megtartott esküvőt, akár a megtapsolt beszédet vesszük. Ám egy színdarabot színpadszerűen megjeleníteni sajnos körülbelül annyira eredeti ötlet, mint Japánról a kabuki színházra és a szumó birkózásra asszociálni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/02 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8894