KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/július
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A pók fészke

Tosoki Gyula

Nid de guêpes – francia, 2002. Rendezte: Florent-Emilio Siri. Szereplők: Samy Naceri, Benoït Magimel, Nadia Farès. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

Az ezredforduló utáni időszak egyik leghollywoodiánusabb francia akcióthrillere ragyogó hagyományokat követ: a felütésében a szereplők által fütyült dallammal A hét mesterlövészt idézi meg, aztán pedig a konfliktusaival, a cselekményvezetésével és a karaktereivel Carpenter A 13-as rendőrőrs ostroma című kultmoziját citálja (amit meg tudvalevőleg egy másik pompás western, Hawks Rio Bravója ihletett). Florent-Emilio Siri direktor tehát jó ízléssel választ mintákat, és ezeket a klasszikus darabokat a kortárs – hollywoodi – trendeknek megfelelően a számítógépes játékok világával ötvözi. A pók fészke legnagyobb problémája mindazonáltal, hogy a rendező és munkatársai az összes dramaturgiai patront már az expozícióban eldurrogtatják, és a játékidő második felére csak a puskák ropogtatása és a bombák robbantgatása marad számukra.

A strasbourgi ipari negyed egyik hatalmas raktárépületében a véletlenek sorozata négy, markánsan különböző társaságot terel össze: a raktárt őrző személyzetet, az itt éppen laptopokat zsákmányoló, középkategóriás bűnbandát, egy rettegett albán maffiózót börtönbe kísérő kommandósokat, valamint az utóbbiakat üldöző – és a vezérük kiszabadítására felesküdött – gengszterek siserehadát. Az arctalan albánok száma nyomasztóan nagy, ráadásul nem kímélnek senkit és semmit, ezért a másik három csapatnak egységbe kell tömörülnie ahhoz, hogy ellenálljanak a támadásnak. Hasonló alapszituációból Carpenter sokkal többet kihozott, elsősorban azért, mert hangsúlyt fektetett a bonyolult emberi relációk bemutatására. Siri direktort ellenben kifejezetten feszélyezi, amikor ilyesmivel kell bíbelődnie, és a pusztítás-szcénákban van igazán elemében. Ez a szemlélet teszi, úgymond, korszerűvé, egyúttal egynapéltűvé munkáját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11674