KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/július
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: És az óra ketyeg Történelmi filmek, átmeneti idők – 2. rész
• Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon Beszélgetés Magyar Dezsővel – 2. rész
• Várkonyi Benedek: A látható történet A nevezetes névtelen
• Várkonyi Benedek: Az élet bölcsésze Beszélgetés Katona Zsuzsával
• Csákvári Géza: „Megmutatjuk a félelmeinket” Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Kránicz Bence: Magyarország szuperhőse Jupiter holdja
CANNES
• Gyenge Zsolt: Kabardok a Croisette-en Cannes
A FANATIZMUS KORA
• Győri Zsolt: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Rigely Ádám: Határtalan korlátoltság Fanatizmus a filmvásznon
• Szíjártó Imre: Sevdah Szélső értékek a délszláv filmben
A KÉP MESTEREI
• Alföldi Nóra: Perzsia hercege Darius Khondji
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: Megbízható mesélők Zal Batmanglij és Brit Marling
SZÍNÉSZLEGENDA
• Gervai András: „Ártatlan, mint egy ragadozó” Marlene Dietrich
• Huber Zoltán: Hidegvér és irónia Roger Moore (1927 – 2017)
KÍSÉRLETI MOZI
• Szalay Dorottya: Politika és erotika Testképek
KÖNYV
• Sárközy Réka: A valóság feltérképezői A befogadó kamera
• Szekfü András: Másképp kellett volna Lehet másképp – Szécsényi Ferenc operatőr
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: A kecske árnyéka Michael Hastings: Az operátorok
• Baski Sándor: Szereptévesztés War Machine
KRITIKA
• Buglya Zsófia: A hullámvasút utasai Mérgezett egér
• Stőhr Lóránt: Meglátta Out
• Varró Attila: Szupermodell Wonder Woman
MOZI
• Baski Sándor: Az óra
• Benke Attila: Elválaszthatatlanok
• Vajda Judit: A sóher
• Sepsi László: K.O.
• Alföldi Nóra: Oltári baki
• Kovács Kata: Romazuri
• Varró Attila: Kisvárosi gyilkosok
• Huber Zoltán: Volt egyszer egy Venice
• Tüske Zsuzsanna: Baywatch
• Margitházi Beja: Swingerklub
• Kovács Gellért: Élesítve
• Andorka György: A múmia
DVD
• Pápai Zsolt: Álmatlanság
• Géczi Zoltán: Gyalog galopp / Brian élete
• Pápai Zsolt: A kék lagúna
• Varga Zoltán: Hudson Hawk

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Az élet dala

Tosoki Gyula


Song One – amerikai, 2014. Rendezte: Kate Barker-Froyland. Szereplők: Anne Hathaway, Johnny Flynn, Mary Steenburgen. Forgalmazó: Sony Pictures Home Entertainment. 85 perc.

 

Már Óhollywoodban megszületett a melodráma azon válfaja, amely zenészhősöket emel középpontba (Humoreszk, Trombitás fiatalember), és ebben nincs semmi különös, hiszen a műfaj hatáspotenciálja igencsak megnövelhető a cselekmény terébe helyezett zenedarabokkal vagy dalokkal. A kortárs szcénában szép számmal akadnak hasonló filmek (Őrült szív, A nyughatatlan, Llewyn Davis világa), és Az élet dala is zenészhőst állít középpontba, ráadásul mindjárt kettőt, a végzetes balesete miatt kómába került ifjú tehetséget és egyszálgitáros idolját, akik között előbbi nővére (Anne Hathaway) közvetít. Melodrámaműfaj és zene kapcsolata ritkán annyira bensőséges, mint ebben a filmben, az alkotók még az épkézláb cselekményről is lemondtak, no meg a dialógusokkal sem bíbelődtek sokat, az érzelmek „ábrázolását” elsősorban a szimpla, mégis pompás – gyakran éppen egyszerűségüknél fogva megkapó – melódiákra bízva. Sajnos a film képi megvalósítása már gyengébb, Kate Barker-Froyland rendező-forgatókönyvíró vizuális fantáziája ugyanis kimerül abban, hogy kézből vett felvételek sorában a fátyolos tekintetű Anne Hathawayt mutassa, hol séta közben, hol pedig zárt térben – a szobájában magányosan vagy a kórházban, haldokló testvére mellett – mélázva. Ha csupán feleannyira lett volna leleményes a rendező, mint amennyire a soundtrack felelőse vagy a kifejezetten a filmhez készült dalok komponistái, akkor pazar lenne a végeredmény. Így viszont csak egy szerethető és csupaszív, ámde bicebóca mozi készült.

Extrák: Kisfilm a filmzene felvételéről.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12401