KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/augusztus
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: Vérpatronos forradalom A Bonnie és Clyde és a filmtörténeti hagyomány
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A tökéletlen szemtanú Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 1. rész
EVOLÚCIÓ
• Nemes Z. Márió: A természet mauzóleuma Majom/ember/evolúció
• Varró Attila: Szellem a hálóban Mutáció és szuperhősök
• Sepsi László: Képvadászok Kortárs természetfilmek
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Álomszerű szemüvegen át Dargay Attila (1927–2009)
• Varga Zoltán: A piros gombolyag útja KAFF 2017
HORROR/THRILLER
• Orosdy Dániel: Újabb történetek Piroskáról és a farkasról Ira Levin és a mozi
• Benke Attila: Menekülés a konvenciók elől Új raj: Karyn Kusama
• Varga Zoltán: Félresikerült feltámasztások Stuart Gordon lázálmai
TELEVÍZÓ
• Lakatos Gabriella: Asszonyok a teljes eltűnés szélén Viszály: Bette és Joan
• Pernecker Dávid: Hatás alatt álló nők A szolgálólány meséje
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Párbeszédek, monológok Győrffy Iván: Az élet kísértése – Filmek könyve
• Kránicz Bence: Beavatottak Fantasztikus világok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Bolygók és korok Valérian-képregények
KRITIKA
• Kránicz Bence: Egyirányú utca Új autós filmek
MOZI
• Vajda Judit: Én és a mostohám
• Pethő Réka: Minden, minden
• Barkóczi Janka: Ötven tavasz
• Kovács Kata: Szerelmes sms
• Huber Zoltán: Stratton
• Benke Attila: Az ígéret
• Baski Sándor: Totál gáz
• Kránicz Bence: A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja
• Varró Attila: A szerencse háza
DVD
• Pápai Zsolt: A homok alatt
• Benke Attila: Rambo 1-3.
• Varga Zoltán: Lúdas Matyi
• Vízkeleti Dániel: Hullámok hercege
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Human Nature

Déri Zsolt

 

Egy újabb kliprendezõ, aki a nagyjátékfilmeknél köt ki. A francia Michel Gondry elsõsorban Björkkel kialakított munkakapcsolata révén került a köztudatba (eddig hat klipet készítettek közösen), de olyan egyéb zseniális videókat is rendezett, mint a Cibo Mattónak a Sugar Water, a Daft Punknak az Around The World, a Foo Fightersnek az Everlong, a Chemical Brothersnek a Let Forever Be vagy legutóbb a Radioheadnek a Knives Out. Klipjeivel, reklám- és rövidfilmjeivel az 1999-es Titanic Fesztiválon is szerepelt, és ennek apropóján Gondry interjút is adott, amelyben készülõ elsõ nagyjátékfilmjére is kitért: „A film egy szakállas nõrõl szól, egy szõrös nõrõl, aki beleszeret egy tudósba, aki jó modort tanít az egereknek. Õk ketten találnak egy vad gyereket, elkezdik tanítani, és filozófus lesz belõle.” Nem meglepõ, hogy a forgatókönyv ugyannak az embernek a munkája, aki az utóbbi évek egyik legjobb játékfilmes bemutatkozásának, a szintén kliprendezõ Spike Jonze John Malkovich menet címû filmjének szürreális sztoriját is jegyzi: Charlie Kaufmanról van szó (aki Jonze mellett Gondry filmjének producere is). A fõszerepben pedig olyan színészek komédiáznak, mint Patricia Arquette, Tim Robbins és a vidám walesi vadember, Rhys Ifans.

Minden adott tehát egy újabb mestermûhöz, amivel Gondry a nagyjátékfilmre sikerrel átnyergelt klipmûvészek, David Fincher, Spike Jonze vagy Jonathan Glazer (Szexi dög) illusztris kis társaságába kerül… Ám a Human Nature valahogy mégis enyhe csalódást kelt. Pedig ez a szürreális komédia tele van verbális és vizuális poénokkal, sziporkázó jelenetekkel (Rhys Ifans például úgy viselkedik, mint egy életre kelt rajzfilmfigura), az erdõben játszódó jelenetekben örömmel fedezhetjük fel a Björk-klipek – elsõsorban a Human Behaviour és a Bachelorette – ismerõs képi megoldásait (sõt Patricia Arquette énekel is!), ám mindez nem tereli el a figyelmet Kaufman forgatókönyvének kidolgozatlanságáról (például az összecsapott befejezésrõl), és Gondry sem képes annyira kezében tartani az anyagot, hogy azt feledtesse.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2434