KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/augusztus
HOLLYWOODI RENESZÁNSZ
• Pápai Zsolt: Vérpatronos forradalom A Bonnie és Clyde és a filmtörténeti hagyomány
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A tökéletlen szemtanú Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 1. rész
EVOLÚCIÓ
• Nemes Z. Márió: A természet mauzóleuma Majom/ember/evolúció
• Varró Attila: Szellem a hálóban Mutáció és szuperhősök
• Sepsi László: Képvadászok Kortárs természetfilmek
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Orosz Anna Ida: Álomszerű szemüvegen át Dargay Attila (1927–2009)
• Varga Zoltán: A piros gombolyag útja KAFF 2017
HORROR/THRILLER
• Orosdy Dániel: Újabb történetek Piroskáról és a farkasról Ira Levin és a mozi
• Benke Attila: Menekülés a konvenciók elől Új raj: Karyn Kusama
• Varga Zoltán: Félresikerült feltámasztások Stuart Gordon lázálmai
TELEVÍZÓ
• Lakatos Gabriella: Asszonyok a teljes eltűnés szélén Viszály: Bette és Joan
• Pernecker Dávid: Hatás alatt álló nők A szolgálólány meséje
KÖNYV
• Barkóczi Janka: Párbeszédek, monológok Győrffy Iván: Az élet kísértése – Filmek könyve
• Kránicz Bence: Beavatottak Fantasztikus világok
FILM / REGÉNY
• Bayer Antal: Bolygók és korok Valérian-képregények
KRITIKA
• Kránicz Bence: Egyirányú utca Új autós filmek
MOZI
• Vajda Judit: Én és a mostohám
• Pethő Réka: Minden, minden
• Barkóczi Janka: Ötven tavasz
• Kovács Kata: Szerelmes sms
• Huber Zoltán: Stratton
• Benke Attila: Az ígéret
• Baski Sándor: Totál gáz
• Kránicz Bence: A Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja
• Varró Attila: A szerencse háza
DVD
• Pápai Zsolt: A homok alatt
• Benke Attila: Rambo 1-3.
• Varga Zoltán: Lúdas Matyi
• Vízkeleti Dániel: Hullámok hercege
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Nevekről

Vida János

 

Tisztelt szerkesztőség!

 

A Filmvilág 84/6. számában a kínai filmről szóló terjedelmes cikkben több ízben szó esik egy bizonyos „Hszie Tin” nevű rendezőről. Neve helyesen (magyar átírással) Hszie Csin, s ezt érdemes tudni, mivel ő a mai kínai filmművészet egyik legjelentősebb – nemzetközileg is elismert – alkotója.

A Lu Hszün kisregénye nyomán készült film címét így írták: „Ah Ku igaz története”. Lu Hszün műve – A-Q hiteles története – egyébként magyarul is megjelent A világirodalom klasszikusai sorozatban. Már ennek címéből is sejthető, hogy nem „Ah”, nem „Ku” és nem „igaz”. A név: A-Q. Először is azért, mert a szerencsétlen főhőst úgy ismerjük meg mint akinek még rendes neve sincs, másodszor, mert az „A” után a „h” csak az angol átírásban utal arra, hogy ezt a hangot”á”-nak, nem pedig „e”-nek kell ejteni, harmadszor, mert a „Q”-t még a kínai írásjegyes írásmódban is latin Q betűvel jelölik, negyedszer, mert a „hiteles” szó itt szakkifejezés, amely szatirikus éllel szerepel a címben. S ha már írásjegyek kerültek szóba: a cikkben a riporter kínai „írásjelekről” beszél, noha a kínaiak írásjegyeket használnak, amint általában az írásjegyek a beszédhangok egyelemű jelei, míg az írásjelek a kiegészítő és tagoló íráselemek (például az ékezet, a kérdőjel).

A Filmvilág 1983. évi összesített tartalomjegyzékében a rendezői mutató hét japán rendező nevét tartalmazza, közülük hat a keresztneve szerint szerepel a betűrendes jegyzékben, csak Kuroszavát kímélték meg. Még a címlapfotók listáján is a rendező utóneve alapján találhatjuk meg Midzogucsi filmjének címét.

A 84/7. számában a Láttuk még... rovatban egymás mellett jelent meg egy japán és egy bolgár film bírálata. Véletlenül szinte azonos időben élt az a japán és az a bolgár író, akiknek egy-egy novellája nyomán készültek ezek a filmek, véletlenül a Világirodalmi Lexikonnak is ugyanabban az ötödik kötetében olvashatunk róluk. A bolgár író művére mégis utalnak, a japánnak a neve sincs megemlítve.

 

Vida János

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6313