KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/október
FÁBRI 100
• Gelencsér Gábor: Egy modern klasszikus Fábri Zoltán (1917–1994)
• Barabás Klára: Fábri Zoltán és a cenzúra A történelem körhintáján – Fábri 100
PARANOIA THRILLER
• Benke Attila: Belső ellenségek Kortárs amerikai politikai thrillerek
• Sepsi László: B-gyilkos Amerikai bérgyilkos
• Fekete Martin: Összeesküvések Z-től I-ig Francia paranoiathrillerek
• Barkóczi Janka: Lázas város A kairói eset
• Teszár Dávid: Fehér gallér, zöldhasú Koreai politikai thrillerek
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Megfontolt felforgató Ruben Östlund
A KÉP MESTEREI
• Vincze Teréz: A fenséges realizmus mestere Lee Ping-bin
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A talált tárgy felmutatása Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 3. rész
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 2. rész
• Cserháti Zoltán: „Megfogott a kuflik humora” Beszélgetés Jurik Kristóffal és Molnár Ágnessel
• Varga Zoltán: A király meséi Újváry László (1945–2017)
• Mészáros Márton: Humorra hangolva Beszélgetés Vékes Csabával
• Vajda Judit: Színház az egész alvilág Hetedik alabárdos
FESZTIVÁL
• Várkonyi Benedek: A fény művészete Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Krízis és terápia Szemrevaló/Sehenswert
KÖNYV
• Sághy Miklós: Át a labirintuson Gelencsér Gábor Magyar film 1.0
• Murai András: Forradalmi kötet ‘56, te suhanc
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Elvarázsolt kastélyok Stephen King: Az
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Búcsúfilmezés Logan Lucky – A tuti balhé
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Megmutatni Azt Az
KRITIKA
• Varró Attila: Anyasági vizsgálat anyám!
• Baski Sándor: Ozon-réteg Dupla szerető
MOZI
• Huber Zoltán: Borg/McEnroe
• Kránicz Bence: Wind River – Gyilkos nyomon
• Kovács Gellért: Viktória királynő és Abdul
• Varró Attila: Tulipánláz
• Kovács Kata: Az igazi törődés
• Alföldi Nóra: Újra otthon
• Benke Attila: Négyen a bank ellen
• Barkóczi Janka: Isten hozott Németországban!
• Lovas Anna: Sokkal több, mint testőr
• Sepsi László: Nyílt tengeren: Cápák között
• Fekete Tamás: Renegátok
DVD
• Gelencsér Gábor: A kőszívű ember fiai
• Kránicz Bence: Egyes nők
• Kovács Patrik: Égigérő fű
• Szántai János: Lángoló agy
• Pápai Zsolt: A tehetség
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Woodstock a kertemben

Baski Sándor

Taking Woodstock – amerikai, 2009. Rendezte: Ang Lee. Írta: Elliot Tiber regénye alapján James Schamus. Kép: Eric Gautier. Zene: Danny Elfman. Szereplők: Demetri Martin (Elliot Teichberg), Henry Goodman (Jake Teichberg), Imelda Staunton (Sonia Teichberg), Liev Schreiber (Vilma), Emile Hirsch (Billy). Gyártó: Focus Features. Forgalmazó: Budapest Film.

Lehet-e Michael Wadleigh monstre dokumentumfilmje után bármi újat állítani Woodstockról? Aligha: a 230 perces rendezői változatban nagyjából minden benne van, amit a fesztiválról tudni érdemes, a félmilliós tömeg happeningjét megörökítő, interjúkkal és zenés betétekkel dúsított dokumentumfelvételekkel semmilyen fikciós reprodukció nem versenyezhet. Ezzel nyilván Ang Lee, és állandó forgatókönyvírója, James Schamus is tisztában volt, így magát az eseményt csupán hátulnézetből mutatják. A valós alapokon nyugvó történet igazi főszereplője Elliott Teichberg, aki ahelyett, hogy saját karrierjét építené, kénytelen szülei anyagi csőd felé tartó motelját menedzselni Bethel kisvárosában, mígnem felajánlja birtokukat egy zenei fesztivál helyszínt kereső producereinek. Woodstockot végül a szomszéd, egy bizonyos Max Yasgur farmján rendezik meg, de a turistaáradat a családi üzletet is alaposan fellendíti.

Témája ellenére a Woodstock a kertemben igazi Ang Lee-film, pontosabban megvan benne minden olyan motívum, amely a tajvani születésű rendezőt pályakezdése óta foglalkoztatja. Az eltérő kulturális és etnikai háttérből fakadó családi problémák (Elliott szülei bevándorlók, akár csak a Lökő kezek vagy Az esküvői bankett főszereplői), az egyéni szinten (is) lecsapódó társadalmi változások (mint a Jégviharban a szexuális forradalom) vagy a személyes vágyak, ambíciók és a környezet elvárásainak kontrasztja (Elliott homoszexuális, noha a Túl a barátságonnal ellentétben itt ez nem jelenik meg hangsúlyos dilemmaként.)

Lee filmje azonban túl sok minden akar egyszerre lenni: coming of age történet (a korábban stand up komikusként ismert Demetri Martin alakítása ehhez túl súlytalan), elrajzolt karakterekre építő kisvárosi komédia (a rendezőtől szokatlan, blőd poénokkal), az utolsó húsz percben pedig Wadleigh dokuja előtt is tiszteleg egy sort, nyakig merülve a reflektálatlan hippiromantikába. A Woodstock a kertemben ennek ellenére sem vállalhatatlan produkció, egy elsőfilmes dicséretet érdemelne érte, egy Lee-kaliberű rendezőtől azonban mindez kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10030