KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/október
FÁBRI 100
• Gelencsér Gábor: Egy modern klasszikus Fábri Zoltán (1917–1994)
• Barabás Klára: Fábri Zoltán és a cenzúra A történelem körhintáján – Fábri 100
PARANOIA THRILLER
• Benke Attila: Belső ellenségek Kortárs amerikai politikai thrillerek
• Sepsi László: B-gyilkos Amerikai bérgyilkos
• Fekete Martin: Összeesküvések Z-től I-ig Francia paranoiathrillerek
• Barkóczi Janka: Lázas város A kairói eset
• Teszár Dávid: Fehér gallér, zöldhasú Koreai politikai thrillerek
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Megfontolt felforgató Ruben Östlund
A KÉP MESTEREI
• Vincze Teréz: A fenséges realizmus mestere Lee Ping-bin
PIER PAOLO PASOLINI
• Harmat György: A talált tárgy felmutatása Pasolini stilizált dokumentarizmusa – 3. rész
MAGYAR MŰHELY
• Morsányi Bernadett: Életem filmjei Beszélgetés András Ferenccel – 2. rész
• Cserháti Zoltán: „Megfogott a kuflik humora” Beszélgetés Jurik Kristóffal és Molnár Ágnessel
• Varga Zoltán: A király meséi Újváry László (1945–2017)
• Mészáros Márton: Humorra hangolva Beszélgetés Vékes Csabával
• Vajda Judit: Színház az egész alvilág Hetedik alabárdos
FESZTIVÁL
• Várkonyi Benedek: A fény művészete Szolnoki Nemzetközi Tudományos Filmfesztivál
• Buglya Zsófia: Krízis és terápia Szemrevaló/Sehenswert
KÖNYV
• Sághy Miklós: Át a labirintuson Gelencsér Gábor Magyar film 1.0
• Murai András: Forradalmi kötet ‘56, te suhanc
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Elvarázsolt kastélyok Stephen King: Az
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Búcsúfilmezés Logan Lucky – A tuti balhé
FILM / REGÉNY
• Sepsi László: Megmutatni Azt Az
KRITIKA
• Varró Attila: Anyasági vizsgálat anyám!
• Baski Sándor: Ozon-réteg Dupla szerető
MOZI
• Huber Zoltán: Borg/McEnroe
• Kránicz Bence: Wind River – Gyilkos nyomon
• Kovács Gellért: Viktória királynő és Abdul
• Varró Attila: Tulipánláz
• Kovács Kata: Az igazi törődés
• Alföldi Nóra: Újra otthon
• Benke Attila: Négyen a bank ellen
• Barkóczi Janka: Isten hozott Németországban!
• Lovas Anna: Sokkal több, mint testőr
• Sepsi László: Nyílt tengeren: Cápák között
• Fekete Tamás: Renegátok
DVD
• Gelencsér Gábor: A kőszívű ember fiai
• Kránicz Bence: Egyes nők
• Kovács Patrik: Égigérő fű
• Szántai János: Lángoló agy
• Pápai Zsolt: A tehetség
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Papírsárkányok

Harmat György

The Kite Runner – amerikai, 2007. Rendezte: Marc Forster. Írta: Khaled Hosseini regényéből David Benioff. Kép: Roberto Schaefer. Zene: Alberto Iglesias. Szereplők: Shaun Toub (Rahim Kahn), Khalid Abdalla (Amir), Sayed Jafar Masihullah Gharibzada (Omar), Said Taghmaoui (Farid), Atossa Leoni (Soraya). Gyártó: DreamWorks SKG. Forgalmazó: UIP - Duna Film. Feliratos. 122 perc.

 

„Érted akár ezerszer is” – mondja a kis Hasszán az 1978-as Kabulban testi-lelki jó barátjának, Amirnak, és már rohan is, hogy visszahozza versenynyertes papírsárkányukat. „Érted akár ezerszer is” – szól a filmvégi jelenet felnőtt Amirja a 2000-es San Franciscóban Hasszán kisfiához, Sohrabhoz, mielőtt a közösen felrepített papírsárkány után futna. Giccses lekerekítés vagy szívszorító-felszabadító mementó? Én az utóbbi felé hajlok, s erre a két ikermondat között lezajló sorshistóriák stációi indítanak: barátság, hűség, megbocsátás Hasszán részéről, barátság, árulás, kései jóvátétel Amiréről.

A kabuli születésű, tizenévesen az USA-ba került Khaled Hosseini önéletrajzi elemeket sem nélkülöző, nagy visszhangot keltett, magyarul is megjelent regényét Marc Forster vitte filmre. Afganisztán tizenkét éves történelme nem háttér itt. A gyermekbarátságban a törést az okozza, hogy Amir nem lép közbe, mikor Hasszánt idősebb fiúk megverik és egyikük megerőszakolja. Saját vétkét elviselni nem tudván Amir hamis váddal eltávolíttatja a maga közeléből Hasszánt. Az erőszak oka pedig az, hogy a többségi pastu és szunnita Amirtól eltérően Hasszán kisebbségi hazara és siita. Hasszánt évek múltán (Amirék kabuli házának védelmében) megölik a tálibok, Amir pedig a segélyhívó szóra hazatér Amerikából és belemegy a veszélyes küldetésbe, hogy Hasszán megárvult fiát kimenekítse a tálib uralom poklából. Ez utóbbi megjelenítése döbbenetes erővel hat, de a Papírsárkányok egyik legfőbb erénye amúgy is Afganisztán különböző arcainak (idilli, fenyegető stb.) rendkívül érzékletes ábrázolása, ami bravúros teljesítmény, mivel az ott játszódó jeleneteket Kínában vették föl. A sikerült atmoszférateremtést segíti, hogy a szereplők jórészt nem angolul, hanem dari, pastu nyelven beszélnek, s szinte nincs köztük született amerikai. Sztár sincs, csak színészek és gyerekszereplők, egytől egyig kitűnőek. Marc Forster (Szörnyek keringője) tesz ugyan engedményt a tengerentúli közízlésnek (mégiscsak hollywoodi rendező), de mértékkel (hisz az igényesebbek közül való). Szimpatikus benne, hogy – a társkereső hirdetések fordulatával élve – „komolyak a szándékai”. Így némely vadromantikusnak ható fordulat, az időnkénti túlzott érzelmesség, leegyszerűsítés ellenére filmje nem egykönnyen hull majd ki az emlékezetből.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/02 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9280