KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szűz vonalban

Kolozsi László

Somewhere Tonight – amerikai, 2011. Rendezte és írta. Michael Di Jiacomo. Kép: Thomas Kist. Zene: Giulio Carmassi. Szereplők: John Turturro (Leroy), Max Casella (Fred), Elizabeth Marvel (Martha), Katherine Borowitz (Patti). Gyártó: Column Film / Ironworks Productions. Forgalmazó: CineReal. Feliratos. 85 perc.

Nyomorultak vagyunk – suttogja bele Wooly a telefonba, és a hölgy, Patti, aki már órák óta hallgatja őt, tiltakozik. Nem vagyunk azok. Patti agorafóbiás, ki tudja, mióta nem hagyta el a lakását. Az ablakait újságpapírral fedte le, az egyik papírt céklába mártotta, ha azon átsüt a nap, minden vörös színben ragyog a szobában. Minden nap meglátogatja egy madár. Az ablakába ül és csicsereg. De ahogy a madarat nem látta még, nem látta a szomszédját sem, azt a fiatal nőt, aki férfiakkal tér haza olykor éjjel, és az ágyat nyikorogtatja, vagy hegedül. A zárkózott Wooly gyűlöli a tányérokat, egy szomorú szemű basset-hounddal él együtt. Unalmas életének egyetlen tanúja van, a főbérlő, az idős Pecorino asszonyság, aki a fűtőtesten keresztül hallja, mivel üti el az idejét szegény, rettenetesen magányos Wooly. Valóban: nehéz megmondani ki a nyomorultabb. Patti vagy Wooly. Patti egy telefonos társkeresőnél találta meg a férfi számát, mindig csak ő telefonál, a számát sem akarja megadni.

Az 1998-as Animals with the Toolkeeper romantikus fantáziajátékával induló Michael Di Jiacomo második filmje nagyon csöndes, tulajdonképpen kétszemélyes kamara-melodráma. Amiben csak díszlet-elem minden más szereplő a két telefonon értekező, egyre jobban egymásba gabalyodó páron kívül. A Félszeműben az idős Matti Rosst alakító Elisabeth Marvel és John Turturro érzékeny játékának köszönhető – oly jól érzik a másik rezdüléseit, állapotát, mintha valóban ők lennének a másik megváltói –, hogy a film nem süllyed méla unalomba az első tíz percben. A megváltás kissé gellert kap. A fanyar befejezés mintha azt sugallná, vannak csodák ugyan, de azok nem úgy és nem akkor jönnek el, amikor és ahogy elvárjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10934