KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Templom a dombon

Zalán Márk

Krugovi – szerb-német, 2013. Rendezte: Srđan Golubović. Írta: Melina Pota Koljevic és Srđan Golubović Kép: Alexandar Ilić. Zene: Mario Schneider. Szereplők: Alexandar Berček (Ranko), Leon Lučev (Haris), Nebojša Glogovac (Nebojsa) Gyártó: Film House Bas Celik / Neue Mediopolis Filmproduktion / La Cinéfacture / Vertigo/Emotionfilm / Propeler Film. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 112 perc.

Srđan Golubović harmadik nagyjátékfilmje sokadik példája annak, hogy a délszláv háború embertelen eseményei két évtized elteltével is kiapadhatatlan ihletforrásnak bizonyulnak a térség alkotói számára. A szerb rendező azonban konkrét csatajelenetek megidézése helyett egy kis bosnyák község tragédiájának elszenvedőire fókuszál, akik évek múltán sem képesek feldolgozni a rájuk ólomsúllyal nehezedő fájdalmas emlékeket. A valós történéseken alapuló film annak a szerb katonának a tettére építkezik, aki megakadályozta, hogy társai halálra verjék muszlim barátját, heroikus cselekedete azonban szörnyű következményekkel járt. Golubović egyik legnagyobb érdeme, hogy egészen filmje befejezéséig visszatartja az eset részleteit, és figyelmét azok életére összpontosítja, kiknek lelki sebei évekkel a tragédiát követően sem gyógyultak be. A Németországban letelepedett muszlim férfi, a szerb fővárosban dolgozó orvos és a faluszéli templomot két kezével építő édesapa súlyos döntések között őrlődik: érdemes-e még magukban tartani a múltbéli sérelmeket, vagy végleg zárják le azokat, és próbáljanak meg továbblépni? Vajon akkor is megéri-e jót cselekedni, ha annak végzetes hatásai lehetnek?

Golubović munkája nem kizárólag témaválasztása és elbeszélési technikája, hanem pazar képi világa, hangsúlyos helyszínei (a német külvárosi szürke panelek látványa ugyanolyan nyomasztó, mint a szerbeké), pontos párbeszédei és tökéletes színészválasztása miatt is figyelemreméltó darab. Átgondolt, mesterien szerkesztett mű, mely hétköznapi emberek sorsának tükrében vizsgálja egész nemzetek lelkiismeretét, bölcsen elkerülve a moralizáló és sablonos tételmondatokat. A Templom a dombon lebilincselő, erőteljes alkotás, mely ékesen igazolja, hogy a közelmúltról – különösen Európa közép-keleti és déli országaiban – nem ajánlott, hanem kötelesség beszélni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/10 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11683