KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

A hírek szerint az idei Cannes-i fesztiválon mutatják be a régóta beharangozott Eros-trilógiát, ami három különböző filmrendező egy-egy félórás kisjátékfilmjét fogja össze, középpontban a szexualitással. Michelangelo Antonioni műve, A dolgok veszélyes fonala egy negyvenéves pár házassági krízisét mutatja be, Wong Kar-vai és a Pedro Almodóvar helyére beugró Steven Soderbergh története egyelőre ismeretlen.

 

Folytatódik a klasszikus angol gyermekmesék megfilmesítésének divatja, ezúttal a terület megértőbb ismerője, Tim Burton jóvoltából, aki Roald Dahl 1964-ben írt meseregénye, a Willy Wonka és a csokoládégyár előkészületein dolgozik. A híres történet (amelynek motívumaiból többek között a Harry Potter-széria is szép számmal kölcsönzött) egy szegény kisfiúról szól, aki egy rejtélyes nyereményjáték egyik győzteseként részt vehet a titokzatos Willy Wonka földalatti csokoládébirodalmában tett körtúrán., amelynek végén minden kisgyermek elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését. A címszerepre jelen pillanatban Johhny Depp a legesélyesebb.

 

Liv Ullman filmet rendez Ibsen Nóra című drámájából. Az eredetileg Cate Blanchettnek szánt főszerepre végül a Titanicból ismert Kate Winsletet kérte fel. A színésznő mellett Ullman a többi szerepet is neves filmszínészekre bízta, mint Tim Roth, John Cusack vagy a norvég Stellan Skarsgard.

 

Alan Moore után a modern képregény másik neves auteurje is divatba jön az Álomgyárban. Miközben Frank Miller teljes erőbedobással dolgozik saját művei forgatókönyv-változatain  (Batman, Ronin), hamarosan bemutatásra kerül az első számú hősnőjének, Elektrának szentelt mozifilm, Robert Rodriguez pedig hozzálátott a szerző legismertebb sorozata, a Sin City noir-képregényének megfilmesítéséhez.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1872