KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Horrorra akadva

Kovács Marcell

 

Igazán nem mondhatjuk, hogy a könnyed kikapcsolódást kereső mozinéző teljesíthetetlen követelményeket támasztana egy szerény, különösebb ambícióktól szemmel láthatóan mentes paródiával szemben. Fontos, hogy a karikatúrák rögtön felismerhetőek legyenek, jópofa szereplőkre van ezen kívül szükség, meg másfél órán keresztül többé-kevésbé kitartó lendületre. És nem árt, ha időnként nevetni lehet.

A hollywoodi feketék második vonalában tüsténkedő öt Wayans fivérből három által jegyzett produkció a kívánalmak közül sajnos csak az elsőnek képes maradéktalanul megfelelni, de az is inkább válik kárára, mint előnyére.

A Sikoly és a Tudom, mit tettél tavaly nyáron sztoriját vegyítő cselekményhez humorban a feka vígjátékok, a Farrelly-féle hasmenéses stílus és kisebb mértékben a ZuckerAbrahamsZucker klasszikus iskola gegjei társulnak. Hogy a kifinomult szellemesség kimaradt az összetevők közül, még egyáltalán nem jelentene problémát, a saját, önálló világ hiánya már annál inkább. A Mátrixszal előhozakodni egy tini-horror paródiában pedig szerintem kifejezetten kínos.

A Nyasgem című ötletes első rendezésében a hetvenes évek fekete-krimijeivel viccelődő Keenen Ivory Wayans most semmit sem bízott a véletlenre: nyilvánvaló témából nyilvánvaló eszközökkel készített egy nyilván sikeres vígjátékot, hiszen a Miramax már gyártja is a folytatást. Csakhogy a Sikoly típusú filmek éppen arról szóltak, hogy a horrorfilm, közelebbről a nyolcvanas években divatos, riadt tizenéveseket gyilkolászó slasher alműfaj sablonjait ironikusan, sok idézőjellel hasznosították újra. Amikor a Horrorra akadva kifigurázza ezt a vonulatot, egy már kész paródiát parodizál tehát, a könnyed kikapcsolódás helyett unottan bambuló nézőben felvetve ezzel a kérdést: minek?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3129