KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Isteni szikra

Schreiber András

Flash of the Genius – amerikai, 2008. Rendezte: Marc Abraham. Írta: John Seabrook. Kép: Dante Spinotti. Zene: Aaron Zigman. Szereplők: Jake Abel (Dennis Kearns), Aaron Abrams (Ian Miellor), Alan Alda (Gregory Lawson), London Angelis (Wade Previck), Dylan Authors (Pat Kearns). Gyártó: Universal / Spyglass / Strike / Intermittent. Forgalmazó: Fórum Hungary. Feliratos. 119 perc.

 

Megérdemlik-e a nagy amerikai autógyárak, hogy (kormányzati segítséggel, az adófizetők pénzéből) megmentsék őket? – tavaly ősz óta gyakori szalagcím a tengerentúli sajtóban. Vállalati erkölcsről szólni válságban különösen divatos – az eddig producerként ténykedő Marc Abraham (Ember gyermeke) rendezői debütjében egy negyven éve megesett igaz történetet mesél újra, de szem előtt tartja a mai dilemmákat is. A 2005-ben elhunyt Dr. Robert Kearns, detroiti mérnök-professzor és feltaláló az 1960-as években fejlesztette ki a megszakításokkal, több fokozatban működő (ma is használatos) ablaktörlőt, amelyet családi vállalkozásban, a Previck céggel közösen tervezett legyártani. A prototípust jóhiszeműen megmutatta a hevesen érdeklődő Ford Motor Company mérnökeinek, ám a vállalati szakemberek beavatása után a cég felfüggesztette a tárgyalásokat a feltalálóval, majd hamarosan piacra dobta a Kearns-féle ablaktörlővel felszerelt új Ford-modellt. Kisvártatva minden autógyár Kearns találmányát alkalmazta, de senki nem fizetett érte – legalábbis amíg a felháborodott professzor 1978-ban meg nem nyerte a Ford ellen indított szabadalmi pert.

A kisember és a mamutszervezet harcának filmjeiben (Caprától a Coenekig) a morál a kulcsszó, és Abraham opuszában sincs ez másként. Nem a kárpótlásként megszerezhető dollármilliók, hanem a becsület a lényeg. S bár a meglopott géniusz felháborodása éppen elég hajtóerőt ad a filmnek, Abraham többször erősen a fékre lép, mintha csak attól tartana, hogy különben belehajt a hollywoodi hatásvadászat kátyújába. A megtört és pszichiátriai gondozásra szoruló Kearns összeomlása a fősodorban megszokottól eltérően nem látványos, később sincs zajos családi dráma, a tárgyalótermi jelenetek is visszafogottak, és elmarad a kirobbanó győzelmi mámor is. Meglehet azért, mert az Isteni szikra nem csak a tisztesség, de a termékhűség filmje is. A több százezer embernek munkát adó óriásvállalat vezetői ugyan alaposan rászedték a kisembert, de ez nem készteti arra, hogy búcsút intsen jól bejáratott Ford Galaxy-jának (és ezzel a vállalat munkásainak is). Ez a fajta lojalitás pedig érdekesen rímel arra a Washington Post-értesülésre, miszerint a csőd szélén táncoló amerikai autógyárak megmentésére felállított Detroit-munkacsoport tagjai zömében japán kocsival indulnak reggel munkába.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9741