KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
   2017/november
MAKK KÁROLY
• Szekfü András: „Nem éreztem cinizmust” Beszélgetés Makk Károllyal (1971)
A JÖVŐ ÁRNYÉKÁBAN
• Parragh Ádám: Diszkrét zendülés Az elnyomás allegóriái
• Géczi Zoltán: Rekonstruált csoda Szárnyas fejvadász 2049
• Zalán Márk: Gyógyító határátlépések Denis Villeneuve
A KÉP MESTEREI
• Benke Attila: Egy rousseau-i fényíró Néstor Almendros
HANEKE
• Szabó Ádám: Kamera által láthatatlanul Haneke és a thriller
• Baski Sándor: A burzsoázia fantomja Happy end
JEANNE MOREAU
• Bikácsy Gergely: Tükröm, tükröm Jeanne Moreau (1928-2017)
MAGYAR MŰHELY
• Erdélyi Z. Ágnes: „A titkoktól szabadulni kell” Beszélgetés Mészáros Mártával
• Kolozsi László: Budapest Confidental Beszélgetés Gárdos Évával
• Bilsiczky Balázs: Amíg világ a világ Beszélgetés Buvári Tamással
MAKK KÁROLY
• Gelencsér Gábor: Keretjáték Makk modernizmusa
KÖNYV
• Varga Zoltán: Hegeltől a texasi láncfűrészesig Király Jenő: A mai film szimbolikája
PANORÁMA
• Lénárt András: Autonóm kamerával Hispániában A mai katalán film
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: A megoldás: empátia CineFest – Miskolc
FILM / REGÉNY
• Kolozsi László: Fagypont alatt Jo Nesbø: Hóember
• Sepsi László: Hidegítés Hóember
KRITIKA
• Jankovics Márton: A történelem fekete doboza Aurora Borealis – Északi fény
• Bilsiczky Balázs: Az újrakezdés lehetőségei Szeretföld
• Nevelős Zoltán: A pokol kapuja Megtorlás
• Ádám Péter: A zseni árnyékában Rodin
MOZI
• Baski Sándor: Rögtönzött szerelem
• Huber Zoltán: Suburbicon
• Benke Attila: HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják
• Kovács Kata: Salamon király kalandjai
• Roboz Gábor: Hét nővér
• Barkóczi Janka: Vakrandim az élettel
• Kránicz Bence: Egyenesen át
• Rusznyák Csaba: Boldog halálnapot!
• Fekete Tamás: Dzsungel
• Andorka György: Űrvihar
• Vajda Judit: Madame
• Varró Attila: 120 dobbanás percenként
DVD
• Gelencsér Gábor: Valahol Európában
• Pápai Zsolt: Öt könnyű darab
• Kránicz Bence: Batman és Harley Quinn
• Kovács Patrik: Tagadás
• Pápai Zsolt: Közöttünk az űr
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Miért éppen Minnesota?

Parádi Orsolya

New In Town – amerikai, 2009. Rendezte: Jonas Elmer. Írta: Ken Rance és C. Jay Cox. Kép: Chris Seager. Zene: John Swihart. Szereplők: Renée Zellweger (Lucy Hill), Harry Connick Jr. (Ted Mitchell), Nathan Fillion, Siobhan Fallon (Blanche Gunderson), Frances Conroy (Trudy Van Uuden). Gyártó: EEG / Epidemic / Gold Circle / Safran. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 97 perc.

 

A gazdasági világválság igazi mélységeit a pesszimisták szerint még meg sem tapasztaltuk, a filmipar máris reagált a jelenségre. Érdekes módon a pályáját rövidfilmekkel, reklámokkal, klippekkel kezdő, majd Stephen Frears és Sidney Lumet szárnyai alatt kiforró, Fassbinder-díjas dán Jonas Elmer első angol nyelvű filmje egy amerikai romantikus komédia.

A ragyogó kék floridai ég alatt a menő, szingli üzletasszony határozottan lépked felfelé tűsarkújában a céges ranglétrán, míg a film harmadik percében el nem küldi főnöke a világ végére, a Minnesota-alsói városkába, hogy leépítsen egy veszteséges kis élelmiszerüzemet. Lucy-t egyszerű, melegszívű emberek fogadják házisütikkel, tápiókapudinggal, és azonnal összehoznák az egyetlen szabad férfival, aki azonban a helyi szakszervezetis. Város kontra vidék, öltönyös majmok kontra munkásosztály. A keménykedő női cápa és a szakállas, sört vedelő férfi azonnal összeugrik, hogy aztán a megfelelő puhító körök után egymás karjaiba omoljanak a bezárástól megmentett gyár kellős közepén, a munkások karának tapsa közepette.

Az nem baj, hogy a film nem lépi túl a műfaji kereteket, az viszont igen, hogy hemzseg a sztereotípiáktól, és mentes minden eredetiségtől - a karaktereket tekintve a Coen testvérek Fargo-jának erősen kilúgozott és szomorú karikatúrájának tűnik. Hiába a jó témaválasztás, a forgatókönyv laposságát és fantáziátlanságát se Renee Zellweger, se Harry Connick Jr. játéka nem képes felülírni, bár a színésznőt eddig még nem láttuk beragadt zipzárú kezeslábasban azért küzdeni, hogy egy behavazott erdőben könnyíthessen magán.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9742