KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/január
TECHNIKA ÉS MÁGIA
• Borbíró András: Digitális délibábok Technokrata mágia
• Hirsch Tibor: Sejtfal kontra műszerfal Fantasztikus tudomány
• Huber Zoltán: Zsugorfóliás csomagolás Kicsinyítés
FILMEMLÉKEZET
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos – 1. rész Bánky Viktor
• Godard Jean-Luc: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe Jean-Luc Godard
• Vajda Judit: Ocsúból a tiszta búzát A filmművészet története – Egy odüsszeia
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: A hiányzó másik Új raj: YorgosLanthimos
• Varró Attila: Trójai faló A szent szarvas meggyilkolása
FILM / KÉPREGÉNY
• Ádám Péter: „Tintin – én vagyok” Hergé papírmozija
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Szerelmi ügyek Dušan Makavejev pályakezdése
• Balázs Attila: A magányos szervezet titka Makavejev, a rebellis
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Az ember, akit háromszor is meg lehet ölni Beszélgetés Szász Jánossal
• Zalán Vince: Csataterek Rózsa János doku-trilógiája
• Tóth Klára: „Mért ne legyek tisztességes…?” Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek
• Kornis Anna: Élet-minta Kármentő Éva: Muszter
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Képekbe fojtva Verzió
• Baski Sándor: A nő megfizet Sitges
• Bartal Dóra: A kapitalizmus határai Jihlava
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Jóban, rosszban Better Call Saul
KRITIKA
• Kránicz Bence: A mi fiunk A Viszkis
• Vincze Teréz: A miniszter asszony félrelép A vendégek
• Huber Zoltán: Erre tovább Legjobb úton
• Beretvás Gábor: Légembólia Életem legrosszabb napja
• Barkóczi Janka: A társalgás logikája Jöjj el napfény!
MOZI
• Pethő Réka: Fortunata
• Varró Attila: Floridai álom
• Margitházi Beja: Kutyák
• Nevelős Zoltán: Lucky
• Zsubori Anna: Loving Vincent
• Vajda Judit: Szex, ex, szerelem
• Kovács Marcell: Bőrpofa
• Kránicz Bence: Szabadulószoba
• Alföldi Nóra: Szerelem tesztelve
• Roboz Gábor: 24 óra a halálig
• Sepsi László: 68 lepedő
• Tüske Zsuzsanna: Az igazi csoda
DVD
• Pápai Zsolt: A szerelem vak
• Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)
• Kovács Patrik: Gyilkosság az Orient Expresszen
• Kránicz Bence: Batman Kétarc ellen
• Horányi Péter: A halászkirály legendája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A szabadság himnusza

Tosoki Gyula

Amazing Grace – angol–amerikai, 2006. Rendezte: Michael Apted. Szereplők: Ioan Gruffud, Albert Finney, Michael Gambon. Forgalmazó: Best Hollywood. 111 perc.

A máig javíthatatlanul gőgös nyugati civilizáció az elmúlt évszázadokban nagy leleményességet mutatott olyan technikák kifejlesztésében, melyek bizonyos népcsoportok megnyomorítását célozták. A rabszolga-kereskedelem például egyike a Nyugat (értsd: Nyugat-Európa és az Egyesült Államok) nagy találmányainak, amelynek részletei máig sokkolóak; a rabszolgajelölteket szállító hajók gyakran ötven–hetvenszázalékos halálozási rátával tették meg az utat Afrikától a célállomásig, ami önmagában véve sokat elárul az utaztatás viszonyairól.

A Nyugat nagy adóssága ennek a problémának a feldolgozása szélesebb közönséget is megcélzó filmeken, de azok a direktorok, akik megpróbáltak számot vetni a múlttal, ritkán jártak szerencsével. Spielbergtől például csupán egy hervadt kísérletre futotta e tárgykörben (az Amistadban – mi tagadás – a megszépítő messzeség volt a dramaturg), és a brit Michael Apted munkája is felemás lett. A szabadság himnusza mesterien szerkesztett és príma színészi gárdával dolgozó darab, amely egyúttal kiválóan alkalmas arra, hogy csillapítsa Nagy-Britannia kollektív lelkiismeret-furdalását. A film nem eléggé szókimondó: az abolicionista mozgalmat a XVIII. század utolsó harmadában beizzító William Wilberforce hőseposza meseszép sztori, de nem a múlttal való szembenézést, inkább a kínos részletek elkendőzését szolgálja. Akadnak ugyan nyersebb részletek is, egészében azonban egy hőseposzt látunk – a britek újfent megúszták.

Extrák: előzetes.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 61-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10930