KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/január
TECHNIKA ÉS MÁGIA
• Borbíró András: Digitális délibábok Technokrata mágia
• Hirsch Tibor: Sejtfal kontra műszerfal Fantasztikus tudomány
• Huber Zoltán: Zsugorfóliás csomagolás Kicsinyítés
FILMEMLÉKEZET
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos – 1. rész Bánky Viktor
• Godard Jean-Luc: Bevezetés egy (valódi) filmtörténetbe Jean-Luc Godard
• Vajda Judit: Ocsúból a tiszta búzát A filmművészet története – Egy odüsszeia
ÚJ RAJ
• Roboz Gábor: A hiányzó másik Új raj: YorgosLanthimos
• Varró Attila: Trójai faló A szent szarvas meggyilkolása
FILM / KÉPREGÉNY
• Ádám Péter: „Tintin – én vagyok” Hergé papírmozija
BALKÁN EXPRESSZ
• Szíjártó Imre: Szerelmi ügyek Dušan Makavejev pályakezdése
• Balázs Attila: A magányos szervezet titka Makavejev, a rebellis
MAGYAR MŰHELY
• Soós Tamás Dénes: Az ember, akit háromszor is meg lehet ölni Beszélgetés Szász Jánossal
• Zalán Vince: Csataterek Rózsa János doku-trilógiája
• Tóth Klára: „Mért ne legyek tisztességes…?” Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek
• Kornis Anna: Élet-minta Kármentő Éva: Muszter
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Képekbe fojtva Verzió
• Baski Sándor: A nő megfizet Sitges
• Bartal Dóra: A kapitalizmus határai Jihlava
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Jóban, rosszban Better Call Saul
KRITIKA
• Kránicz Bence: A mi fiunk A Viszkis
• Vincze Teréz: A miniszter asszony félrelép A vendégek
• Huber Zoltán: Erre tovább Legjobb úton
• Beretvás Gábor: Légembólia Életem legrosszabb napja
• Barkóczi Janka: A társalgás logikája Jöjj el napfény!
MOZI
• Pethő Réka: Fortunata
• Varró Attila: Floridai álom
• Margitházi Beja: Kutyák
• Nevelős Zoltán: Lucky
• Zsubori Anna: Loving Vincent
• Vajda Judit: Szex, ex, szerelem
• Kovács Marcell: Bőrpofa
• Kránicz Bence: Szabadulószoba
• Alföldi Nóra: Szerelem tesztelve
• Roboz Gábor: 24 óra a halálig
• Sepsi László: 68 lepedő
• Tüske Zsuzsanna: Az igazi csoda
DVD
• Pápai Zsolt: A szerelem vak
• Gelencsér Gábor: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás I.)
• Kovács Patrik: Gyilkosság az Orient Expresszen
• Kránicz Bence: Batman Kétarc ellen
• Horányi Péter: A halászkirály legendája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az Angyal

Csejdy András

 

Volvo P 1800, a hatvanas évek klasszikus sportautója, Simon Templar is ezzel járt. Az Expressz hirdetési újság 1997 áprilisában ezzel a szöveggel kapacitálja az oldtimerek szerelmeseit, adnának ki több mint két millió forintot egy álomra.

Az Angyal volt az a sorozat, amit mindig az ófelnémet szekreter tükréből izgultam végig az ajtó mögött guggolva, anyáméknak sosem tűnt fel, hogy aznap este fegyelmezetten megy a lámpaoltás, nem kértem vizet és nem kellett mesélni, a párnacsata is elmaradt. Hogy a parabola az angol krimi főcíméből nyúlta az ötletet, később jutott eszembe, amikor Roger Moore – magyar hangja Láng József – már a nyírségi Kertész Tony oldalán kanalazott. Hogy van ennek a garbós, sportos, szikár sztárnak egy számunkra ismeretlen arca, az első nyugati utazáson derült ki számomra: James Bond titkosszolga pokolian rafinált és harapnivalóin édes KGB ügynökasszonyokkal tusakodott, kivágta magát minden helyzetből és tevékenyen hozzájárult a kommunizmus lebontásához. Volt tehát ez a glóriás profi, akiért bomlottak a nők, úgy vette a kanyarokat a mediterrán szerpentineken, mint Jackie X, apróra kiélvezte az életet, aztán se kép, se hang, se szó, se beszéd, és a szívünknek akkor kedves bér Magnum egyszerre eltűnt az életünkből. Egészen mostanáig, sajnos.

Mert milyen jó is volt bután lapozgatni a memóriában, emlékezni hihetetlen szökésekre és szöktetésekre, azokra a magas sarkakon billegő dollibébikre, ahogyan hajszál híján menekítette őket szakadékmélyből, vagy a frissen dukkózott motorháztetőn felejtett tenyérlenyomatnak köszönhetően az időzített robbanástól, milyen jó is volt ezekre a flashbackekre hagyatkozni, most meg, tessék, puff nekünk, itt a kurrens Angyal, Val Kilmer hozza, és oda a nosztalgia, a sármos, angolszász gentlemanről bennünk élő kép, oda az Arsène Lupin-hasonlat, mert kapunk helyette egy dickensi indíttatású árvagyereket, aki a lelencházban kinyitja társainak a büntetésből lelakatolt terülj, terülj asztalkámat, mert eredendően jó, és helyén az igazságérzete, választ magának neveket, mint Ságvári Endre, és perszónákat, akár a 007-es ügynök, kapunk helyette egy nemzetközi szélhámost, akinek szolgálataira, ki más, egy önjelölt orosz nacionálfasiszta cáraspiráns tart igényt, kapunk egy akcióban szegényes, kalandokban sovánka történetet, ahol hősünk feladata egy kiapadhatatlan energiaforrás képletének megszerzése a bájos tudósnőt alakító Madame Curie-reminiszcenciától, kapunk egy fületlen, farkatlan, sületlen, bocitarka mesét énkeresésről, önmarcangolásról, szürreálpolitikai konstellációkról. Olybá tetszik, Hollywoodban már mindenki írhat forgatókönyvet.

Káprázz hát, magyar néző, ha tudsz, a maszkmesterek valóban elképesztő munkát végeztek, de, tartok tőle, ez a mission, elfogultságaink ellenére is, impossible.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/07 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1499