KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Afrika királynője

Kránicz Bence

The African Queen – amerikai, 1951. Rendezte: John Huston. Szereplők: Katharine Hepburn, Humphrey Bogart, Robert Morley. Forgalmazó: Cinetel. 105 perc.

A tekintélyes filmkritikus, James Agee 1950-ben terjedelmes portrét közölt John Hustonról a Life magazinban. A cikk készülte alatt összebarátkozott és közös munkába kezdett a rendezővel, aki maga ajánlotta a figyelmébe C. S. Forester romantikus kalandregényét. A korábban lírai hangú dokumentumfilmekkel is kísérletező Agee-nek az Afrika királynője volt az első hollywoodi megbízása forgatókönyvíróként, az adaptáció pedig méltán nemesedett klasszikussá.

A történet az I. világháború kitörése idején játszódik, német fennhatóság alatt álló afrikai vidéken. A németek támadása miatt Rose Sayer elveszíti misszionárius bátyját, bosszúvágya pedig arra indítja, hogy a címbeli hajó kapitányával, Charlie Allnuttal tartson az Ulanga folyó mentén, hogy végül megtorpedózhassák a császári erők hadihajóját. Ám Agee-t és Hustont elsősorban nem a háborús konfliktus érdekelte, hanem az a humoros és finom erotikájú epizódokban egyaránt bővelkedő utazás, melynek során a bigottan vallásos vénkisasszony és az alkoholista, életunt férfi egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Míg az eredeti regény elsősorban Rose karakterének – szexuális értelemben is vett – felszabadulását állítja a középpontba, addig a filmváltozat egyenrangú partnerként kezeli a két figurát. Hepburnnek és Bogartnak pedig egy-egy gesztus vagy tekintet is elég hozzá, hogy megmutassák, a két korosodó, kiábrándult embernek nincs több esélye, egymás számára a boldogság utolsó lehetőségét jelentik.

Kalandtörténet helyett így egzotikus kulisszák között bonyolódó, enyhén melankolikus színezetű romantikus komédiát láthatunk. Noha Hustontól alapvetően távol állt a műfaj, az Afrika királynője hőseit is a rá jellemző éleslátó bölcsességgel vizsgálta, a szerelmesek jellemrajza felér a Sierra Madre kincse vagy az Aszfaltdzsungel karaktertanulmányaival. Agee pedig igyekezett minél inkább meseszerűvé formálni az alapanyagot: ahogy Rose és Allnut számára megszűnik a külvilág, úgy idézik fel a nézőben az első emberpár képét, míg a burjánzó dzsungel édenkertté változik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/04 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12165