KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Agymanók

Margitházi Beja

Inside Out – amerikai, 2015. Írta és rendezte: Pete Docter és Ronaldo del Carmen. Zene: Michael Giacchino. Gyártó: Pixar Animation Studios / Walt Disney Pictures. Forgalmazó: Fórum Hungary. Szinkronizált. 100 perc.

 

Talán a (magyarul is) több kiadást megért Judy Hindley-féle Hogyan működik a test? nyitotta a 70-es években a mikrovilágot megszemélyesítő, ismeretterjesztő biológiakönyvek sorát, melyben sejt-katonák indultak harcba a baktérium-gonosztevőkkel az emberi test működésének illusztrálására, a 90-es években viszont a Herman’s Head sitcom már abba engedett betekintést, hogy a főszereplőt irányító, különböző színészek által eljátszott személyiségjegyek hogyan vetélkedtek az irányításért. A legújabb, hasonló ötletből (konkrétan a Disney 1943-as Értelem és érzelem című propaganda-rajzfilmjét felhasználva) készült Pixar-opusz a stúdió eddigi legambiciózusabb és egyik legszellemesebb vállalkozása, amelyben az animáció nemcsak a látványvilág megteremtésében, de a tudományt megtermékenyítő képzelet eszközeként is fontos szerepet kap.

A békés vidéki életből San Franciscóba költöző tizenéves Riley ugyanis az Agymanóknak nemcsak főhőse, de egyúttal „helyszíne” is, amennyiben kora kamaszkori érzelmi hullámzásait, gyors hangulatváltozásait nemcsak a kívülállók szemével, de az őt irányító főbb érzelmek (Derű, Undor, Majré, Bánat és Harag) dramatizált hétköznapi irányítómunkájaként is lekövethetjük. A memóriát is befolyásoló, az agy irányítópultja felett felváltva zongorázó, beszédes formájú (csillag, brokkoli, idegsejt, könnycsepp és tégla), egyedi színekkel (sárga, zöld, lila, kék és piros) és kompatibilis tulajdonságokkal felruházott „Érzelmek” enyhén hullámzó körvonala is expresszív: energiából összeálló, belülről gomolygó halmazállapotukra utal. Amit pedig együtt előadnak, az egyszerre szellemes és revelatív, mert Pete Docter-nek és csapatának olyan közismert és kínzó problémáinkra is van egy-egy elmés magyarázata, mint az, hogy miért nem tudunk szabadulni egy bizonyos idétlen reklám idétlen slágerétől, mire jó a szomorúság, mi lesz a sorsa gyerekkori képzeletbeli barátunknak, és egyáltalán: miért nem emlékszünk mindenre?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12356