KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zseton és beton

Pápai Zsolt

 

A kelet-európai filmgyártások közül egyik sem mélyrepült olyan látványosan a kilencvenes években, mint a nagy múltú román, az utóbbi időszakban mindössze egy-két egészestés mozi született az országban évente. A válság az ezredfordulón tetőzött, a 2001-es év egyetlen (!), állami pénzből finanszírozott nagyfilmje Cristi Puiu Zseton és beton (pontosabb – bár kétségkívül kevésbé játékos – fordításban: Az áru és a pénz) című debütáló munkája.

A Duna televízió műsorán már több alkalommal szerepelt film három év késéssel és rejtélyes okokból most a magyarországi mozikba is bekerült. Némiképp érthetetlenül, bár cseppet sem érdemtelenül. Az itt-ott Spielberg Párbajára is kikacsintó, ám lényegében cselekménytelen, ellipszisekkel teli road movie hőse két fiú és egy lány, akiknek egy titokzatos tartalmú csomagot kell Constancából Bukarestbe eljuttatniuk. Útjuk során kisebb-nagyobb (de inkább kisebb) kalandokat élnek át, ők viszont mintha semmit nem észlelnének a sokasodó baljós előjelekből.

A Bukarestben született, de filmes tanulmányait Genfben végző direktor inverz road movie-t készített, melynek legfeltűnőbb sajátossága, hogy a műfaji szabályokkal ellentétben a hősök jóformán semmi fejlődésen nem mennek át a kalandok közben, azaz ugyanolyan reflektálatlanok maradnak a történet végére, mint amilyenek az elején voltak. A végig kézikamerával vett film jelentős része az autó belső terében játszódik, és a kevés külsőben is csak ritkán tágul ki a horizont, ebből fakadóan a nézőt mindvégig a klausztrofóbia nyomasztó érzése kerülgeti. Való igaz, hogy ez nem felemelő élmény, viszont jó stílusérzékű rendezőre vall. Puiu érdeme továbbá az erősen atmoszférikus miliőrajz, amely olyan lehetetlen országnak mutatja Romániát, amilyen, szóval kapunk egy méretes adagot a balkáni világ virtigli szürrealisztikusságából is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1957