KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Robin Hood

Fáber András

 

Az igazságtevő, szabadító, idegen uralom ellen lázadó és lazító, népmesékből az irodalomba, krónikák lapjairól a nép eszmevilágába vándorló hősök sorában Robin Hood mintegy középúton van Jeanne d’Arc és Teli Vilmos, Bánk bán és Rózsa Sándor között. A királya megbízásából hazájába rangrejtve visszaérkező, s a prédáló normannokkal erdei rablóvezérként szembeszálló szász lovag joggal vált szépirodalmi alkotások (Ben Jonson, Walter Scott, sőt Mándy Iván), illetve filmek kedvelt figurájává (ez utóbbiak közül elég, ha a Kertész Mihály-féle romantikus feldolgozásra utalunk, Erről Flynn-nel a címszerepben, vagy a Richard Lester rendezte humoros verzióra, Sean Connery emlékezetes alakításával – nem beszélve a Marian-t alakító Olivia de Havilland-ről, illetve Audrey Hepburn-ről): alakmásai szinte mindmáig fel-feltűnnek a szorongatott, megszállt, elnyomott kis népek mitológiájában, folklórjában. A szász-normann kompromisszum ehhez képest igen régen és szerencsés kimenetellel köttetett meg: az etnikai és nyelvi keveredés folytán máig meghatározó kultúra és civilizáció jött létre belőle, világméretekben meghatározó jelleggel.

A ki tudja, hányadik amerikai filmváltozatnak az ember a „Mr. Robin és a sherwood-i balhé” címet adná, annyira érződik rajta annak a közegnek a hatása, amelyben született. A címszerepet alakító színész részint a vadnyugati cowboy-klisék, részint a chicagói gengszter-figurák eszköztárából építkezik, s a kamera érzékelhető gyönyörűséggel időz reccsenő koponyacsontokon, féregrágta, megkínzott tetemeken, nyílvesszők nyomán kibuggyanó beleken. A fairy tale elegyítése a naturalizmussal azonban nem Chaucert vagy Boccacciot, de még csak nem is Pasolinit idézi, hanem a mostanság divatos akciófilmek esztétikai kánonjait. Tudtuk, hogy a nagy vándortémákat minden korstílus magához hasonlítja (Moissi frakkos Hamletjének láttán is sokan berzenkedtek), de erősen gyanítjuk, hogy Robin Hood figurája ezúttal nem az aktuális feldolgozás révén, hanem annak ellenére bizonyul továbbra is maradandónak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/07 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4162