KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/február
SZÉPSÉG ÉS SZÖRNYETEG
• Nemes Z. Márió: Akvatikus románcok Tengermélyi gótika
• Varró Attila: Varázslatos filmvilág Csoda és fantasztikum
• Huber Zoltán: Idegenszeretet A víz érintése
LUCAS-UNIVERZUM
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Lichter Péter: A visszavonult avantgárd filmes George Lucas rövidfilmjei
• Kránicz Bence: Lázadóból uralkodó Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl Lázadóból uralkodó
• Andorka György: Ki a fészekből Star Wars: Az utolsó Jedik
ÚJ RAJ
• Huber Zoltán: Két férfi, egy eset John Michael és Martin McDonagh
FILM + ZENE
• Géczi Zoltán: A romlás virágai A 70-es évek amerikai popkultúrája
A KÉP MESTEREI
• Gelencsér Gábor: Az objektív lírája Miroslav Ondříček (1934–2015)
MAGYAR FILMTÖRTÉNET
• Hirsch Tibor: Száguldani szép Kádár-kori álmok: autósmesék
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
• Pápai Zsolt: Janus-arcú boldogságiparos Bánky Viktor elfeledett filmjei – 2. rész
KÍSÉRLETI MOZI
• Beke László: „Ő maga a csap” Maurer Dóra, mint filmkészítő
ANIMÁCIÓ
• Bokor Ágnes: Volt egyszer egy kertész Beszélgetés Tompa Borbála Eszterrel
• Barkóczi Janka: Dühös körök Teheráni tabuk
• Rudolf Dániel: Kenyérkeresők és dolgozó holtak Anilogue 2017
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Hétköznapok az Andrzej Wajda sétányon Gdynia
HATÁRSÁV
• Kolozsi László: Ikonosztáz Műcsarnok: Tarkovszkij – Emlékek tükre
TELEVÍZÓ
• Kovács Gellért: Manna Mia Egy szerelem gasztronómiája
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Minden eladó A hentes, a kurva és a félszemű
• Baski Sándor: Eltűnik hirtelen Szeretet nélkül
• Kolozsi László: Határhelyzetek Foxtrott
• Vincze Teréz: Női hangok kórusa Manifesztum
• Pethő Réka: Csábító olasz nyár Szólíts a neveden
MOZI
• Alföldi Nóra: A cukrász
• Soós Tamás Dénes: Kutyák és titkok
• Varró Attila: Insidious: Az utolsó kulcs
• Kovács Patrik: A legnagyobb showman
• Huber Zoltán: A legsötétebb óra
• Kovács Kata: Doktor Knock
• Mészáros Márton: Elit játszma
• Fekete Tamás: Viszlát, Christopher Robin!
• Vajda Judit: Én, Tonya
• Roboz Gábor: Thelma
• Baski Sándor: The Commuter – Nincs kiszállás
• Kránicz Bence: Babadook
DVD
• Bata Norbert: Chucky kultusza
• Benke Attila: A kolosszus
• Kovács Patrik: Drága Elza!
• Varga Zoltán: A kőbe szúrt kard
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tükröződések

Lalík Sándor

A kelet-európai társadalmak anyagilag konszolidálódott rétegeiből egy újabb generáció, a hatvanas évek elején-derekán születettek állnak a film középpontjában, a készen kapott viszonylagos jóléttel, gondtalansággal, a becsvágy könnyelmű és könnyed kibontakoztatásának lehetőségével. Fiatalok, akik a nyolcvanas évekre váltak önálló (társadalmi) szerepvállalásra éretté, a kis- és nagyközösségben elfoglalt helyük, helyzetük mégsem ezt tükrözi. Kimaradtak valamiből, és továbbra sem számítanak aktív közreműködésükre.

Maja, a film fiatal hősnője a tükröző felületeken állandóan önmagát vizsgálgatja, keresi saját arcát. A tükörképek azonban csak azt adhatják vissza, ami látható, s a cselekvés dolgában sem igazítanak el. Sajnos az alkotók (Rumjana Petkova elsőfilmes rendező és Szvetlana Caneva gyakorlott operatőr) a felületes tükröződés mintájára láttatják Maja csendes és meddő énkeresését, meditációit, megmagyarázhatatlan tehetetlenség-érzését, szavakban hangoztatott tettvágyát. Ahelyett, hogy a lány nyugtalanságának valódi okait kutatnák (az elkényeztetettség még nem elegendő indok), szívesen időznek az etűdökbe formált, mozdulatlanságot és sejtelmes várakozást kifejező tárgyfotóknál, a hangulatos, atmoszférát teremtő képeknél. A fiatal hősnő belső feszültségének, érzékenységének, elfojtott indulatainak érzékeltetésére megelégszenek olyan jelzésekkel (Maja váratlan sírvafakadásai), amelyekkel önmagukban nem sokat tud kezdeni a néző. A túlzott alkotói azonosulás miatt végül is egysíkú marad a szerep. Ezen nem segít az sem, hogy Maja takarékra állított életét néhány tragikus emberi sorssal szembesíti a rendező, követve azt a gondolatot, miszerint csak másokban láthatod meg igazi arcodat.

A Tükröződések elemzés helyett inkább csak lírai közérzetjelentést ad. Így aztán azon sem csodálkozunk, hogy Maja szolid lázadása – amikor úgy látszik, a maga lábára állna – a szülői gondoskodás révén csendes természetességgel enyészik el.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/04 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6152