KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/március
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Vágytárgyak, enteriőrök Kádár-kori álmok: lakásmesék
• Gelencsér Gábor: Isten szemével Beszélgetés Jeles Andrással
• Soós Tamás Dénes: Az éjszaka misztériuma Beszélgetés Máthé Tiborral
• Mészáros Márton: „A nehezítő körülmény én vagyok” Beszélgetés Sándor Pállal
• Szivák Bernadett: A pozitív hős és egy aljas módszer Beszélgetés Tóth Barnabással
• Varga Zoltán: Papírvizsla, madárkomédia Cseh András és Mata János animációi
ÚJ RAJ
• Vajda Judit: Egyedül nem megy Laurent Cantet
A ZSÁNER MESTEREI
• Géczi Zoltán: Halhatatlan kardok, örökkévaló kamerák Miike-jubileum
• Varga Zoltán: A látszat világai John Carpenter víziói
SZERELMI ÁTKOK
• Szabó Ádám: Szenvedélybűn Sokszorosított sztárok
• Baski Sándor: Beépített anyaghiba Fantomszál
NET/PAPÍR/OLLÓ
• Huber Zoltán: Hasadó valóságok Az álhírek és a közösségi média
• Pernecker Dávid: Travis Bickle meghalt Rajongói elméletek
• Szíjártó Imre: Filmmániások Jelentés a blogoszférából
• Pápai Zsolt: Az elnöknő emberei A Pentagon titkai
KÖNYV
• Stőhr Lóránt: Kiazmus és felemásság Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés
FILMTÖRTÉNET
• Paár Ádám: Egy örökzöld német műfaj A Heimatfilm
FESZTIVÁL
• Kovács Patrik: Bajnokok, mint mi BIDF
KÍSÉRLETI MOZI
• Varga Balázs: Enyészet The Rub
KRITIKA
• Schreiber András: Germán anya Sötétben
• Tóth Klára: A kultúra folytonosság A sátán fattya
• Kolozsi László: A félfülű Getty A világ összes pénze
• Pethő Réka: Küzdelmes kamaszbohóságok Lady Bird
MOZI
• Soós Tamás Dénes: Láthatás
• Huber Zoltán: Sztálin halála
• Kovács Kata: Mrs. Hyde
• Sepsi László: Vonat Busanba – Zombi expressz
• Sándor Anna: Az útvesztő: Halálkúra
• Baski Sándor: Ősember
• Benke Attila: 12 katona
• Alföldi Nóra: A hűséges
• Fekete Tamás: A szabadság ötven árnyalata
• Kránicz Bence: Fekete Párduc
DVD
• Benke Attila: A ferde ház
• Géczi Zoltán: Buena Vista Social Club: Adios
• Varga Zoltán: Dargay Attila gyűjteményes kiadás
• Kovács Patrik: Bővérű nővérek
• Pápai Zsolt: Novemberi gyilkosság
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A túlvilág szülötte

Sepsi László

The Unborn – amerikai, 2009. Rendezte és írta: David S. Goyer. Kép: James Hawkinson. Zene: Ramin Djawadi. Szereplők: Odette Yustman (Casey Beldon), Gary Oldman (Rabbi Sendak), Cam Gigandet (Mark Hardigan), Meagan Good (Romy), Jane Alexander (Sofi Kozma). Gyártó: Rogue Pictures / Platinum Dunes / Phantom Four. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 84 perc.

 

A melodramatikusra hangolt tinihorror meglehetősen modoros programdarabjának (Láthatatlan) elkészítése után David S. Goyer továbbra sem merészkedik távol a kísértetfilm műfajától. Goyer pályája számos másodvonalbeli forgatókönyvtől (Kickboxer 2, Demonic Toys) ívelt az új évezred képregényfilm-szkriptjein át (Penge-sorozat, Batman – Kezdődik!), a rendezésig, ám utóbbiban ezidáig nem teljesített túl meggyőzően – gondoljunk akár a Penge-trilógia záródarabjának visszás fogadtatására, akár az említett Láthatatlanra.

Ezen a tendencián A túlvilág szülötte sem változtat számottevően. A hősnő és az őt kísértő, gyermek-alakban megjelenő démon párharcának – meglepő módon –az összetákolnak tetsző forgatókönyv jelenti a leggyengébb pontját: mintha Goyer az amerikai kísértetfilm-hagyományok és a kortárs japán kaidan-történetek vívmányait próbálni szintetizálni, sikertelenül. Előbbit a gyászruhába bújt démoni kisfiú és a kezdeti szubjektivitás – lásd: Az ártatlanok –, utóbbit pedig egy régi filmtekercs által kínált médiareflexió és a szaggatott mozgású látomások képviselik. Bár e motívumok összességében magukban hordozzák egy életerős hibrid lehetőségét, működőképes történet nélkül nem nyújtanak többet egy másfél órányi utánérzéshalmaznál. Néhány ötletes maszkon és rutinosan elhelyezett sokkeffekten kívül A túlvilág szülötte nem kínál sok látnivalót. Gary Oldman is csak annyi időre tűnik fel, hogy a néző elgondolkodjon azon, vajon hogy került ide, a főszerepet alakító Odette Yustman pedig egyike napjaink azon ifjú sikolykirálynőinek, akik elődjeikkel szemben csupán fehérneműben játszott jeleneteikkel képesek izgalmat csempészni a moziterem hűvösébe.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9746