KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A kincs

Baski Sándor

Comoara – román-francia, 2015. Rendezte és írta: Corneliu Porumboiu. Kép: Tudor Mircae. Szereplők: Toma Cuzin (Costi), Adrian Purcarescu (Adrian), Corneliu Cozmel (Cornel), Dan Chiriac (Lica). Gyártó: 42km Film. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 89 perc.

 

A román új hullám a kezdetektől fogva precíz koncepciók mentén kidolgozott, intellektuális filmeket termelt ki, de öntudatosságával, absztrakt ideákhoz való vonzódásával Corneliu Porumboiu még ebből a mezőnyből is kiemelkedni látszik. A Volt-e vagy sem? a román történelmi emlékezet sajátosságait boncolgatta a hétköznapi abszurd prizmáján keresztül, míg a Rendészet, nyelvészet szó szerint a törvény betűjét járta körbe, hasonlóan fanyar hangvételben.

Néhány balul sikerült kitérőt követően A kinccsel ugyanott folytatódik az életmű, de Porumboiu ezúttal még a korábbiaknál is kevésbé engedi filmjét skatulyák közé szorítani. Most is a múltba próbál leásni, és nem csak átvitt értelemben: két főszereplője a nagyapától örökölt ingatlan kertjét túrja fel elrejtett kincsek reményében. Az egy nap egy éjszaka játszódó történet során az unoka elmondásából megismerjük a ház eseménydús múltját (volt német és szovjet tulajdonban is, óvodaként, istállóként és éjszakai lokálként is funkcionált), de ezekkel az elejtett mondatokkal Porumboiu nem akar semmilyen fajsúlyos állítást tenni.

Amikor kiderül, hogy a földben talált kincseket a román állam lefoglalhatja magának a „nemzeti örökség” védelmére hivatkozva, és be is futnak a rend őrei, joggal számíthatunk rá, hogy a Rendészet, nyelvészet után szabadon ismét a kisember és a hatalom egyenlőtlen küzdelmének leszünk tanúi – Porumboiu mégsem nem üti le a kínálkozó ziccert. Hiába várnánk azt is, hogy a két kincskereső a kapzsiságtól elvakítva egymás ellen forduljon, a rendező a film elején felvetett Robin Hood-motívumot továbbgondolva egy váratlan csattanóval zárja le a történetet. Nyitottsága, a cseh iskolát idéző fanyar humora teszi figyelemre méltóvá A kincset, cselekménye, alapötlete azonban csak félórára van hitelesítve; rövidfilmként üdítően frappáns lenne, egészestés produkcióknak túlontúl vontatott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12564