KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Föld Ottó halálára

Fehér György

 

A legenda szerint a híres Feld cirkuszban Föld Ottó nagypapája, Feld Zsigmond egy világszámot mutatott be: nem kézen, hanem mindössze a mutatóujján állt. Édesapja, Feld Mátyás, aki a városligeti, deszkából épült Feld Színház igazgatója volt, a korszak legjobb színészeit szerzõdtette. A legjobb darabokat játszotta saját átiratában. Klasszikusokat, operetteket, bohózatokat, népszínmûveket. Ha nem volt elég bevételük, Shakespeare és Molière mellett színre került a Blitzweiss Kóbi (életkép), a Schlesinger fiú esete Lefkovics Katóval (társszerzõ Harmat Imre), Pollacsekék Japánban (énekes bohózat) és a Nincs már többé zsidó Pesten...

Föld Ottó a háború után 1948 szeptemberében anyagkönyvelõ gyakornokként lépett be a Magyar Filmgyártó Vállalathoz. Várkonyi Zoltán mellett kezdett segéd-felvételvezetõként dolgozni. Késõbb fõgyártásvezetõ lett Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Makk Károly, Szász Péter, Bacsó Péter stúdiójában. Olyan filmeket produkált többek között, mint a Ház a sziklák alatt, a Szindbád, a Szerelem, A tanú és a Pacsirta.

1972-ben szomorú fordulat következett pályáján: az a hír járta, hogy kitették a filmgyárból. A Magyar Televízió Irodalmi és Drámai Fõosztályának helyettes vezetõje lett. Abban az idõben még 86 játék- és tv-film készült.

Közben a Filmfõigazgatóság új vezetõt kapott. A rendezõk azt kérték, hogy Föld Ottó legyen a helyettese, hogy szakember is legyen a vezetésben. Három év múlva viszont a rendezõk már azt szerették vonna, ha Föld Ottó a Filmgyár igazgatója lenne... Az is lett.

Rendbe hozta a Mafilmet. Felépítette a fóti stúdiót. Megteremtette a magyar filmgyártás modern infrastruktúráját. Ha ezt valahol másutt, egy normális országban tette volna, talán – akarata ellenére is – milliomossá vált volna. De itt sokan megharagudtak rá, mert nem csak filmekre és filmesekre költötte el a pénzt, hanem beruházott. Azok lettek a legkérlelhetetlenebb ellenségei, akiket annak idején a legjobban támogatott. Amikor nyugdíjba küldték, senki sem állt ki mellette.

Produceri osztályt indított a Fõiskolán, de onnan is távoznia kellett. Ameddig gyõzte, egy magániskolában tanított – egészen haláláig.

Mára a Filmgyár összedõlt, a márványlapok leestek a falakról, a Latinovits Kávézóból egy kereskedelmi tévé elnöki irodája lett, a kettes telepet ledózerolták, a pasaréti stúdió helyén luxus lakótelep lesz, a fóti stúdió birtoklásáért még folyik a küzdelem, de az már biztos, hogy a magyar filmgyártás teljesen tönkrement.

Föld Ottó méltatlan körülmények között, szegénységben, szinte mindenki által elfeledetten halt meg.

Fehér György

filmrendezõ

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2502