KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/május
'68 LÁZADÓI
• Vágvölgyi B. András: Rebellis tekintet Cinéma ‘68
• Ádám Péter: A forradalom délibábja Jean-Luc Godard 1968-ban – 2. rész
• Ádám Péter: Godard, a rettenetes
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Múlt-fogyatkozás Kádár-kori álmok
• Csákvári Géza: Szemben a gonoszsággal Beszélgetés Bogdán Árpáddal
• Bokor Ágnes: Modernkori rabszolgaság Beszélgetés Tuza-Ritter Bernadett-tel
• Kolozsi László: Magyar forgatókönyvírók I. Nem sablonos válaszok
ÚJ RAJ
• Árva Márton: Az apai árnyék kiradírozása Sebastián Lelio
JÁTÉKSZENVEDÉLY
• Borbíró András: Kockamesék Társasjátéktól a filmig
• Sepsi László: A programozó neve Ready Player One
• Herpai Gergely: Dávid Góliátban Mecha játékok és filmek
FILMTÖRTÉNET
• Gervai András: Könyvek a Mesterről Fellini – négyszer
FESZTIVÁL
• Szalkai Réka: Veszedelmes mobilok Rotterdam
• Buglya Zsófia: Látásjavító gyakorlatok Graz – Diagonale
KRITIKA
• Margitházi Beja: Szemüveg nélkül Arcélek, útszélek
• Soós Tamás Dénes: Nincs újjászületés Genezis
• Tóth Péter Pál: Sós kútba tesznek Kifutás
• Baski Sándor: A sztratoszférába és tovább Lajkó – Cigány az űrben
• Gelencsér Gábor: A tizenharmadik apostol Mária Magdolna
MOZI
• Zalán Márk: Veszett vidék
• Benke Attila: Téli fivérek
DVD
• Pápai Zsolt: Megmaradt Alice-nek
• Kránicz Bence: Marston professzor és a két Wonder Woman
• Kovács Patrik: Marshall – Állj ki az igazságért!
• Benke Attila: Gyilkolj vagy meghalsz
• Géczi Zoltán: Az idegen
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nagy kitüntetés

Zsilka László

 

A nagy kitüntetés című film témája – a hazugságra alapozott hatalmi mechanizmus, működés közben, amint maga alá gyűri az önálló gondolkodásra képtelen, tehát a hazugság ellen fel nem vértezett kisembert – sajnálatosan ismerős a közép-kelet-európai nézőnek. Mert hol másutt lehetne a leginkább tetten érni és leleplezni a hazugságokat, mint e vidéken, kivált háborús időben. Martin Hollý művének főhőse, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének káplárja civilben kupec – mivel egy alkalommal nyilvánvalóan feleslegesen küldte a halálba bajtársait, hazudik magának és közvetlen alárendeltjeinek, hogy erkölcsileg tisztázza magát értelmetlen parancsának következményei alól. „Bátor” tettének jutalma a különleges kegyként adományozott – a címben a fiatalabbak kedvéért nagy kitüntetésnek nevezett – Signum Laudis, amelyet a hadvezér először tűz ilyen alacsony rangfokozatú katona mellére. Kell a nemes példa, bár a tisztek tudva tudják, hogy a Monarchia csapatai már elvesztették a háborút, mégis – még! – szükségük van a vakon engedelmeskedő emberekre. A kitüntetés végül a káplár tragédiájának okozójává válik. Attól kezdve ugyanis, hogy a zubbonyára kerül, komolyan hinni kezd a Hazában, a Császárban, a Tisztekben. Így azután tökéletes áldozatává lesz a felsőbbség, a tisztek manipulációjának: a túlságosan jól idomított káplárnak pusztulnia kell; hazug vádak alapján kivégzik.

A rendező mindezt sallangmentesen, meggyőző erővel tárja elénk. Vállalkozása azért is sikeres, mert alakjai nem válnak példázata egyszerű illusztrációivá, hanem hitelesen jellemzett, hús-vér figurák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/05 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6791