KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/június
MILOš FORMAN
• Bikácsy Gergely: A prágai Forman Miloš Forman (1932-2018)
• Hegyi Zoltán: Miloš tűzoltói Forman két világ közt
• Vágvölgyi B. András: Száll a kakukk Miloš Forman
ANIMÁCIÓ
• Gerencsér Péter: Hatvan éve a föld alatt A Kisvakond kicsisége és nagysága
• Varga Zoltán: Álmok és rítusok szövedéke Horváth Mária animációs rövidfilmjei
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: „Nekem a Balaton a Riviéra!” Kádár-kori álmok: nyári vakáció
• Pető Szabolcs: Vad Balaton Beszélgetés Mosonyi Szabolccsal
• Soós Tamás Dénes: Sors-játék Nagyi Project
• Erdélyi Z. Ágnes: Portásfülkétől a vörös szőnyegig Beszélgetés Szalai Károllyal
OLASZ WESTERN
• Benke Attila: Kenyér helyett dinamit Az olasz ‘68 és az italowestern
ÚJ RAJ
• Szabó Ádám: Traumaköltészet Lynne Ramsay
FILM NOIR
• Kovács Patrik: Karambol a végzettel A véletlen szerepe a film noirban
• Pernecker Dávid: A test nem templom Valós halál
A FILMKRITIKA MESTEREI
• Morsányi Bernadett: Bustert látni Beszélgetés Bikácsy Gergellyel
• Schubert Gusztáv: Saját mozi Bolond Pierrot különös kalandja I.
FESZTIVÁL
• Buglya Zsófia: A rejtett tartomány Linz
• Baski Sándor: Bűnös viszonyok Titanic
• Kovács Patrik: Omlós és ropogós Friss Hús
KRITIKA
• Vajda Judit: Íme az ember! Egy fantasztikus nő
MOZI
• Baski Sándor: Viktoria
• Roboz Gábor: Merülés a szerelembe
• Varró Attila: Egy lélegzetnyire
• Vajda Judit: Színpadon az életem
• Pethő Réka: Szörnyek és szerelmek
• Kovács Patrik: Három hegycsúcs
• Huber Zoltán: Taxi 5
• Benke Attila: 7 vérfagyasztó nap
• Fekete Tamás: Így csajozz egy földönkívülivel
• Lichter Péter: Bosszúállók: Végtelen háború
• Kránicz Bence: Kszi, Simon
• Herpai Gergely: Deadpool 2.
DVD
• Pápai Zsolt: Kísértettörténet (Szellem/Világ)
• Kovács Patrik: A katasztrófaművész
• Géczi Zoltán: A préri urai
• Horányi Péter: Lesz ez még így se!
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Apám zenéje

Forgács Nóra Kinga

Nach der Musik­ – német, 2007. Rendezte: Igor Heitzmann. Kép: Rali Raltschev és Hoyte Van Hoytema. Szereplők: Otmar Suitner, Igor Heitzmann, Renate Heitzmann, Marita Suitner, Otmar Suitner. Gyártó: Filmkombinat. Forgalmazó: Mozinet. Feliratos. 105 perc.

Az Apám zenéje klasszikus dokumentumfilmes eszközökkel készített szabályos művészportré Otmar Suitnerről, az ötvenes évektől 1990-ig dirigáló, művészi karrierjét Kelet-Németországban építő világhíres karmesterről. A gazdag archív anyagot görgető egész estés darab Suitner önvallomásai és az életében meghatározó szerepet játszó két nő, a feleség, Marita Suitner és a szerető, Renate Heitzmann elbeszélései alapján idézi fel egy élet és egy pálya állomásait, olykor ütköztetve, olykor párhuzamba állítva, de leggyakrabban egyszerűen sorra véve az különböző értelmezéseket.

Azon túl azonban, hogy a művészléttel kapcsolatos naiv elképzelések (a szövevényes magánélet, illetve a hivatás iránti elkötelezettség mítosza) ezúttal is beigazolódnak, a filmkészítő személyének és aktív részvételének köszönhetően adva volna a lehetőség, hogy a film egyben nyomozássá, identitáskereső mozivá váljon. A film egyik szereplőjeként megjelenő rendező, Igor Heitzmann ugyanis Suitner Renatétől született fia, aki a beszélgetések során a karmester portréja mögött az apa életszerű és valódi képét keresi, szülei kapcsolatát próbálja megérteni, és igyekszik tájékozódni abban a családi múltban, ami a fallal kettéosztott város, Berlin és a sokáig fallal elszigetelt két, Marita illetve Renate oldalán élt magánélet színterein játszódott.

Ez a potenciál azonban nem teljesedik ki: ha a személyes szálat nézzük, az Apám zenéje megmarad visszafogott és udvarias közelítésnek. A film elején megfogalmazott célkitűzés, mely szerint a fiú szeretné édesapját a zenéhez fűződő viszonyán keresztül megismerni, elveszíti érzelmi horderejét, szerkesztési alapelvvé válik. Ha a történelmi közelmúltról, a kelet-német kultúrpolitikáról felbukkanó véleménytöredékeket figyeljük, Suitner kivételes és visszás szabadságának felidézése a Berlini Fal ledöntése után két évtizeddel is tanulságos.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9876