KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/július
VIETNAMI HÁBORÚ
• Soós Tamás Dénes: A sajtó hatalma, a hatalom sajtója Vietnam és a média
• Vágvölgyi B. András: Éles képek Haditudósítók Vietnamban
• Benke Attila: Virágnyelven a borzalomról A vietnami háború allegóriái
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kékfény az alagút végén A Kádár-kori bűnfilm
• Szivák Bernadett: Irinyi mindig újrakezdi Beszélgetés Cibulya Nikollal
ÚJ RAJ
• Teszár Dávid: Még közelebb Naomi Kawase
TUDOMÁNYTÓL MÁGIÁIG
• Géczi Zoltán: Vissza a jövőbe! Sci-fi prognózisok
• Huber Zoltán: Végzetes vonzerő A Marvel-fantasy világképe
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 1. rész
FILM ÉS IRODALOM
• Talabos Dávidné: A „szív írója” Dickens-adaptációk
• Bikácsy Gergely: A montázs, Bazin és mi André Bazin
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Feminin fesztivál Cannes
• Baski Sándor: Provokálok, tehát vagyok Kolozsvár
KÖNYV
• Koósz István: „Mondottam, ember: küzdj…” Hirosima gyermeke
KRITIKA
• Margitházi Beja: Ameddig bírod Egy nő fogságban
• Barotányi Zoltán: Adj király katonát! Hitler kontra Picasso; Kim Dzsongil bemutatja
MOZI
• Kolozsi László: A fa alatt
• Baski Sándor: Ramen Shop – Ízek a múltból
• Lovas Anna: Könyvklub
• Szalkai Réka: Az élet napos oldala
• Vajda Judit: Szerelembe gurulva
• Parádi Orsolya: Egy burka, egy nadrág
• Andorka György: Solo: Egy Star Wars-történet
• Kránicz Bence: Férfiak fecskében
• Huber Zoltán: Jurassic World: Bukott birodalom
• Roboz Gábor: Felelsz vagy mersz
• Pethő Réka: Nem vagyok sorozatgyilkos
• Tüske Zsuzsanna: Örökség
• Benke Attila: Gotti
DVD
• Kovács Patrik: A bátrak háborúja
• Benke Attila: A jogdoktor
MOZI
• Varró Attila: Ocean’s 8 – Az évszázad átverése
DVD
• Bata Norbert: Szörnyszülők
• Pápai Zsolt: Nemek harca
• Pápai Zsolt: Bérgyilkos Mary
• Kránicz Bence: LEGO Tini szuperhősök – Gonosz gimi
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ginger Rogers (1911-1995)

Molnár Gál Péter

Becsvágyó gyors-gépírónő mamája Texasban benevezte egy charleston-versenyre. Megnyerte a négyhetes kabarészerződéssel járó első díjat. Ekkor tizenöt éves. A mama az első producere. Tőle tanul táncolni, viselkedni, nyomulni. Mamája harmadik férjétől kapja a Rogers nevet. Alapjában Virginia Katherine McNath-nak hívták.

1924-ben vaudeville-szerződést kap. Jack Pepper partnerével tánckettőst alakítanak. Feleségül megy Culpepperhez. Továbbá Lew Ayres (az első Dr. Kildare-sorozat főszereplője), Jack Briggs, Jacques Bergerac és William Marshallhoz. Öt férj.

Debü a Broadway-n: Teljes sebesség (1929). Siker Gershwin Girl Crazyjének Mollie szerepében (1930). Húsz évig nem lép színpadra – 1951-ben egy Ziegfeld-revüben visszatér –, közben eljátszik több mint 80 filmszerepet. A Broadway-ról Hollywoodba utaztában természetes barnából kiszőkül. Busby Berkeley megcsiszolja a nyers gyémántot: előkínozza belőle az eleganciát, könnyedséget, humorérzéket, előkelő kacérságot, táncban megjelenő életörömöt. Kilenc filmben Fred Astaire sikertársa. Filmtörténeti-tánctörténeti álompár. Az egyetlen, akit Astaire nem tud letáncolni. 1940-ben Oscart kap a Kitty Foyle címszerepéért. Drámai szerepért. Zene és tánc, valamint Astaire nélkül.

Szívet facsaró fotográfiája bejárta a világsajtót: a nádszálderekú, elegáns szőkeség estélyi ruhában, mint két összetolt hangversenyzongora vagy vég tafotával leborított hűtőláda. Ormótlan elefántnyira hízottan. Sárgára pingált hajjal. Szeme mindössze csíknyi, pupilláját behízta a háj, arcát cipónyivá torzította a mértéktelen szeszélvezet.

80-as éveinek derekán elhunyt erősen megvastagodott derékkal a filmtörténet legvidámabb lánya, a mozitörténelem fürgelábú táncosnője, a legtemperamentumosabb kamera előtti lény. Sirathatta elillant leányságát, italba fojthatta bánatát a vissza nem térő tavalyi hó miatt. Halhatatlan marad nercben, báli ruhában. Nagypolgári oszlopcsarnokokban is kedves maradt, akár egy midinette.

Ginger követte Fredet.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1025