KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/július
VIETNAMI HÁBORÚ
• Soós Tamás Dénes: A sajtó hatalma, a hatalom sajtója Vietnam és a média
• Vágvölgyi B. András: Éles képek Haditudósítók Vietnamban
• Benke Attila: Virágnyelven a borzalomról A vietnami háború allegóriái
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Kékfény az alagút végén A Kádár-kori bűnfilm
• Szivák Bernadett: Irinyi mindig újrakezdi Beszélgetés Cibulya Nikollal
ÚJ RAJ
• Teszár Dávid: Még közelebb Naomi Kawase
TUDOMÁNYTÓL MÁGIÁIG
• Géczi Zoltán: Vissza a jövőbe! Sci-fi prognózisok
• Huber Zoltán: Végzetes vonzerő A Marvel-fantasy világképe
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 1. rész
FILM ÉS IRODALOM
• Talabos Dávidné: A „szív írója” Dickens-adaptációk
• Bikácsy Gergely: A montázs, Bazin és mi André Bazin
FESZTIVÁL
• Gyenge Zsolt: Feminin fesztivál Cannes
• Baski Sándor: Provokálok, tehát vagyok Kolozsvár
KÖNYV
• Koósz István: „Mondottam, ember: küzdj…” Hirosima gyermeke
KRITIKA
• Margitházi Beja: Ameddig bírod Egy nő fogságban
• Barotányi Zoltán: Adj király katonát! Hitler kontra Picasso; Kim Dzsongil bemutatja
MOZI
• Kolozsi László: A fa alatt
• Baski Sándor: Ramen Shop – Ízek a múltból
• Lovas Anna: Könyvklub
• Szalkai Réka: Az élet napos oldala
• Vajda Judit: Szerelembe gurulva
• Parádi Orsolya: Egy burka, egy nadrág
• Andorka György: Solo: Egy Star Wars-történet
• Kránicz Bence: Férfiak fecskében
• Huber Zoltán: Jurassic World: Bukott birodalom
• Roboz Gábor: Felelsz vagy mersz
• Pethő Réka: Nem vagyok sorozatgyilkos
• Tüske Zsuzsanna: Örökség
• Benke Attila: Gotti
DVD
• Kovács Patrik: A bátrak háborúja
• Benke Attila: A jogdoktor
MOZI
• Varró Attila: Ocean’s 8 – Az évszázad átverése
DVD
• Bata Norbert: Szörnyszülők
• Pápai Zsolt: Nemek harca
• Pápai Zsolt: Bérgyilkos Mary
• Kránicz Bence: LEGO Tini szuperhősök – Gonosz gimi
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Filmek és mozik

Harmat György

 

Külföldön régóta sikerrel működnek a „bokormozik”, azaz az egymás melletti, egy gépházzal üzemelő, kis befogadóképességű mozitermek. Nálunk ennek egy sajátos változata (nagyterem mellett kisterem) született meg. Az évek óta kedvelt Szikra Kamaratermet idén követte a Kossuth Kamaraterem, s a hírek szerint hamarosan megnyílik a kéttermes Honvéd mozi is. Időszerű tehát megjegyezni, hogy a fővárosi filmforgalmazók nem használják megfelelően ezt a mozitípust.

A kisteremben előadásonként 50–100 néző élvezhet egy-egy filmet kellemes, intim környezetben anélkül, hogy már belépéskor elriasztaná a hatalmas nézőtéren elszórtan ülő néhány ember látványa. A kamaraterem arra való, hogy a filmbarátok hozzájuthassanak azokhoz a művekhez, amelyek valamilyen okból nem vonzanak nagy tömegeket. Sajnálatos, hogy a Szikra és a Kossuth Kamaraterem műsora ezt a törekvést csak részben, időnként pedig egyáltalán nem tükrözi.

Nem is mindig a film értékével van baj. Aligha kétséges például, hogy Buñuel három utolsó filmje jó műalkotás. De mi indokolja, hogy e nagy termekben is sikert arató műveket a Szikra Kamaraterem jolly jokerként vegye elő régóta, évenként többször is, és hetekig műsoron tartsa, miközben jobban ideillő és máshol sem játszott filmekkel nem találkozunk műsorán? Mi az oka, hogy az egymillió körüli nézőszámot elért Mephistót 19 hétig ebben a pici teremben játszották?

Vannak persze jó kezdeményezések is. A Szikra Kamaraterem idén Zanussi-sorozatot rendezett. A Kossuth Kamaraterem koreai bemutatójáról úgy tűnt, hogy elindít egy sort; azt hihettük, hogy a távoli országok, a harmadik világ egyre fontosabb filmművészete végre méltó helyet kap a magyar mozikban. Nem így történt. Nem láttuk a kamaratermekben a latin-amerikai film jeles darabjait (Kölykök, Kivégzés hajnalban,), s csak egy hétig játszották a Magyarországon bemutatott egyetlen, roppant érdekes hongkongi filmet (A hegy legendája). Ez már jelzi a következő problémát. Ha időnként műsorra kerül is a megfelelő film a megfelelő helyen, igen rövid ideig vetítik.

Filmforgalmazásunk mintha nem azért venne meg bizonyos filmeket, hogy játssza is őket. Pedig a „bokormozik” világszerte azért jöttek létre, hogy a szűk közönséget vonzó filmeket gazdaságosan tarthassák műsoron. Kamaratermeink már vannak (remélhetőleg lesz több is), jó lenne végre jobban élni ezzel a nagyszerű lehetőséggel.

 

Harmat György

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6879