KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Richard J. Lewis: Barney és a nők

A fősodor verziója

Roboz Gábor

Mordecai Richler regényének profi és könnyebben fogyasztható adaptációja.

Akár jelzésértékűnek is tekinthetjük, hogy a több midcult-alkotóval rendszeresen együtt dolgozó Robert Lantos nem szerzői vénával rendelkező filmkészítők, hanem iparosok kezébe adta Mordecai Richler karrierzáró regényének adaptációját. A kanadai író terjedelmes és összetett kötetét egy főleg tévésorozatokon trenírozott rendező (Richard J. Lewis) és egy jobbára televíziós katasztrófafilmeket jegyző forgatókönyvíró (Michael Konyves) ültette át a vászonra, és a magyar származású producer által összeverbuvált stábnak érezhetően két cél lebeghetett a szeme előtt. A végeredményből ítélve egyrészt nem állt szándékukban teljesen átvenni Richler koncepcióját, amelynek központi eleme a történet mesélőjének megbízhatatlan karaktere (lásd a könyv eredeti címét), másrészt közelebb akarták hozni a közönséghez az alapmű nehezen szerethető címszereplőjét.

A filmkészítők úgy vezették elő a történetet, ahogy az egy közönségsikerre pályázó csapathoz illik: a kötelező és meglehetősen drasztikus farigcsáláson túl kidolgoztak egy napjainkhoz kötődő cselekményszálat, amelyen mozgathatják a korosodó főhőst, és újra meg újra megszakították ezt az egymást követő életszakaszok bemutatásával. A tévéproducer fordulatos történetével az alkotók arra kaptak lehetőséget, hogy egy komikus, romantikus és drámai pillanatokat egyaránt felvonultató mozival megszólíthassanak egy igen széles befogadói réteget. És bár a játékidő vége felé jelezték, hogy Barney emlékei nem feltétlenül megbízhatóak, végső soron nem játszották ki Richler egyik legütősebb lapját, holott manapság már a fősodor felé húzó mozilátogatók is egyre edzettebbek a komplexebb elbeszélői szerkezetek befogadása terén. Ami pedig a főhős figuráját illeti, a filmesek ugyan megőrizték valamelyest izgalmas ellentmondásosságát, addig gyúrták, amíg el nem érték, hogy a néző könnyebben szeresse meg az olvasónál, és ez persze nem kis részben a szerepre termett Paul Giamattinak köszönhető.

A Barney és a nők a fentiekkel együtt igényes és szerethető dramedy, amelynek alakításain, képein és dramaturgiáján egyaránt érződik az alkotói rutin, Richler regénye tehát színvonalas kedvcsinálót kapott.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 49-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10871