KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Pintér Judit Nóra: Az őrület perspektívái

A lélekvászon képei

Sághy Miklós

A kritikának jót tesz, ha tudományos tapasztalat is áll mögötte.

 

Az őrület perspektívái (Írások pszichológia és film határvidékén) című könyvében Pintér Judit Nóra olyan esszéket, kritikákat ad közre, melyek elsősorban a pszichológia, pszichoanalízis, kevésbé meghatározó módon a fenomenológia szempontrendszereivel közelítenek mozgóképi alkotásokhoz. Az elemzések irányultsága nyilván meghatározza az elemzésre kiválasztott filmek szelekcióját, így a kötetben szinte kizárólag olyan művekről van szó, melyek különböző lelki, testi traumák vagy veleszületett rendellenességek következtében krízishelyzetbe került embereket ábrázolnak. Az interpretációk nézőpontjából az is következik, hogy a formanyelvi analízisek helyett a színre vitt karakterek egymáshoz és a világhoz fűződő problémás viszonyainak kibontása az elsődleges a szerző számára.

Az esszék alapvetően két módon vizsgálják a mozgóképi alkotásokat. Egyfelől általánosabb elméleti problémaköröket felvázolva gyűjtenek filmes példákat pszichológiai, filozófiai téziseik szemléltetésre, másfelől egy-egy alkotás (rendezői életmű) beható elemzésekor alkalmaznak teoretikus segédletet. Az utóbbi megközelítés kitűnő és izgalmas példája Andrej Tarkovszkij Solaris, Lars von Trier Melankólia, Antikrisztus, Nemes Jeles László Saul fia és Michael Haneke Szerelem című filmjeinek analízise. Mivel az említett alkotások hőseinek sorsát súlyos traumák határozzák meg, ezért a pszichoanalitikus, lélekfeltáró szempontok alkalmazása esetükben kétségtelenül indokolt. A Solarisban például a címszereplő bolygó egy tudattalan-generátorként is értelmezhető, ami/aki a filmbeli karakterek elfojtásait, legtitkosabb vágyait, álmait teszi fizikai valósággá átmeneti lakhelyükön, az űrbázison. A film protagonistájának, Kelvinnek történetesen a halott szerelmét, Hareyt „éleszti újra” a Solaris. Az őrület perspektívái tanulmánya meggyőzően mutatja be, hogy a múltból visszatérő nő miképpen testesíti meg Kelvin számára egyfelől a trauma nem múló jelenidejét, másfelől a nosztalgikus múlt fogva tartó erejét, illetve, hogy a bolygó valóságimitáló működése hogyan biztosít a főhős számára (kivételes) lehetőséget a jóvátételre, a trauma feldolgozására. Ehhez hasonlóan az Antikrisztus elemzése is jó példája annak, hogy a pszichoanalízis módszerének döntő szerepe lehet a film (tudattalan) szimbolikájának a felfejtésében.

Az elméleti problémák köré szerveződő filmelemzések olyan kérdéseket állítanak fókuszba, mint a betegség (AIDS, rák), a fogyatékosság (vakság, autizmus) lélektana, vagy az őrület, a pszichózis világtapasztalata. Noha a lélektani traumákra fókuszáló szerző a filmek teljes és mélyreható esztétikai analízisére nem törekszik, a szóba hozott alkotások megértéséhez mégis fontos adalékokkal járul hozzá. A legújabb izlandi filmek főbb karaktereinek „öröklött” (családi) komplexusaira nagy meggyőző erővel világít rá például az Izlandi sorsvesztők című fejezet, és tömör elemzéseivel kellően bizonyítja, hogy a lélektani megközelítés a kortárs izlandi film – s ezzel összefüggésben a bennük ábrázolt, izolált szigettársadalom – jobb megértését szolgálhatja.

Az őrület perspektívái kötet különös érdeme, hogy egyszerű, hétköznapi nyelven tudja bemutatni, összefoglalni a fenomenológia és a pszichoanalízis bonyolult okfejtéseit, valamint hogy az elméleti meglátásokat invenciózus módon alkalmazza filmelemzéseiben. Olvasmányos voltából következik, hogy a szóban forgó munkát nemcsak a szakemberek, hanem az érdeklődő laikusok is haszonnal forgathatják. A közérthetőséget célzó egyszerűsítések csak elvétve gyengítik oly módon az interpretációk gondolatmenetét, mint például a Csajok sorozatot elemző fejezetben – mely zsurnalisztikus stílusával amúgy is elüt kissé az értekező esszék hangnemétől –, és amelyben az emberi élet 20-as évei annyira élesen állítódnak szembe annak 30-as éveivel, mintha az előbbit kizárólag a káosz, a döntésképtelenség uralná, míg az utóbbit a lelki stabilitás és az egyértelmű emberi kapcsolatok. Holott e kategorikus ellentételezés tarthatatlanságát a szóban forgó fejezetben említett Szex és New York sorozat harmincas nőalakjai is kellően bizonyítják, kiknek életét nem sokkal kevesebb érzelmi bonyodalom jellemzi, mint Hannah-ét a Csajokból. Összességében azonban Az őrület perspektívái olvasmányos, közérthetővé tett filozófiai, pszichológiai elméletekkel alátámasztott, ötletes elemzéseket magában foglaló kötet.

 

JATE Press, Szeged, 2016.

 

 

 

 

 

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 49-50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12745