KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Elia Kazan (1909-2003)

Báron György

 

Színész volt, színházi-, filmrendező, író, producer és iskolaalapító művészpedagógus. A Broadway színpadain kezdte karrierjét, majd sikeres filmesként is visszatért a világot jelentő deszkákhoz. Munkássága ugyanúgy megkerülhetetlen fejezete a hollywoodi mozi, mint a modern amerikai dráma és színjáték történetének.

Színpadi és irodalmi gyökereihez mindvégig hűséges maradt. Hollywoodban csak úgy emlegették: „a broadwayi csodagyerek”. Amerikai klasszikusok sorát vitte vászonra, köztük Tennessee Williams több darabját (a legismertebb A vágy villamosa), s John Steinbeck nagyregényét (Édentől keletre). Előbbiben Marlon Brandót adta Hollywoodnak, utóbbiban James Deant. Sztárok nevelője és fölfedezője volt: nála játszotta első szerepét Caroll Baker, Natalie Wood és Warren Beatty. Filmjeinek kilenc színésze kapott Oscar-díjat, huszonegy jutott el a jelölésig – ez alighanem világcsúcs. Színitanodája, a Lee Strassberggel alapított Actor’s Studio legendává lett, a Sztanyiszlavszkij-módszerből kikovácsolt method-acting, a lélektani beleélésre építő játékmodor ma is meghatározza az amerikai filmművészetet.

Bár erős szálakkal kötődött a színpadhoz és az irodalomhoz – maga is több sikeres regényt írt --, filmjei csöppet sem színpadiasak vagy irodalmiasak. Ellenkezőleg: legjobb munkáiból, így főművéből, a nyolc Oscart begyűjtött A rakpartonból süt a filmkép nyers realizmusa. Benne profi sztárok, Brando, Steiger és Malden mellett amatőrök szerepelnek, ami Hollywoodban meglehetősen szokatlan.

A rakparton, amely az árulásról szól, nem titkoltan önéletrajzi fogantatású. Az ifjan hithű kommunista Kazan az ötvenes években együttműködött az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottsággal. Kollégái, akiket vallomásában baloldali szimpatizánsnak bélyegzett, feketelistára kerültek, sokuk karrierje végleg kettétört. Hiába a remekművek sora, az életmű roppant súlya, Hollywood ezt soha nem bocsátotta meg neki. Amikor néhány éve életművéért különleges Oscar-díjat kapott, a nézőtér egyik fele tapsolt, a másik fütyült.

The Last TycoonAz utolsó filmcézár – ez a Fitzgerald-adaptáció volt utolsó filmje, amelyben az álomgyár keserű kritikáját fogalmazta meg. Kor- és pályatársai közül kevesen érték meg az új évezredet. Élete végére ő maradt az utolsó filmcézár, egy nagy filmtörténeti korszak túlélője.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/12 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2007