KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tükröződések

Lalík Sándor

A kelet-európai társadalmak anyagilag konszolidálódott rétegeiből egy újabb generáció, a hatvanas évek elején-derekán születettek állnak a film középpontjában, a készen kapott viszonylagos jóléttel, gondtalansággal, a becsvágy könnyelmű és könnyed kibontakoztatásának lehetőségével. Fiatalok, akik a nyolcvanas évekre váltak önálló (társadalmi) szerepvállalásra éretté, a kis- és nagyközösségben elfoglalt helyük, helyzetük mégsem ezt tükrözi. Kimaradtak valamiből, és továbbra sem számítanak aktív közreműködésükre.

Maja, a film fiatal hősnője a tükröző felületeken állandóan önmagát vizsgálgatja, keresi saját arcát. A tükörképek azonban csak azt adhatják vissza, ami látható, s a cselekvés dolgában sem igazítanak el. Sajnos az alkotók (Rumjana Petkova elsőfilmes rendező és Szvetlana Caneva gyakorlott operatőr) a felületes tükröződés mintájára láttatják Maja csendes és meddő énkeresését, meditációit, megmagyarázhatatlan tehetetlenség-érzését, szavakban hangoztatott tettvágyát. Ahelyett, hogy a lány nyugtalanságának valódi okait kutatnák (az elkényeztetettség még nem elegendő indok), szívesen időznek az etűdökbe formált, mozdulatlanságot és sejtelmes várakozást kifejező tárgyfotóknál, a hangulatos, atmoszférát teremtő képeknél. A fiatal hősnő belső feszültségének, érzékenységének, elfojtott indulatainak érzékeltetésére megelégszenek olyan jelzésekkel (Maja váratlan sírvafakadásai), amelyekkel önmagukban nem sokat tud kezdeni a néző. A túlzott alkotói azonosulás miatt végül is egysíkú marad a szerep. Ezen nem segít az sem, hogy Maja takarékra állított életét néhány tragikus emberi sorssal szembesíti a rendező, követve azt a gondolatot, miszerint csak másokban láthatod meg igazi arcodat.

A Tükröződések elemzés helyett inkább csak lírai közérzetjelentést ad. Így aztán azon sem csodálkozunk, hogy Maja szolid lázadása – amikor úgy látszik, a maga lábára állna – a szülői gondoskodás révén csendes természetességgel enyészik el.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/04 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6152