KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/augusztus
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Nemes Z. Márió: A Nagy Szakadék Xenoökológia a természet „halála” után
MAGYAR MŰHELY
• Pazár Sarolta: Ráncok a lélekben Zolnay Pál (1928-1995) – 2. rész
TERMÉSZET VS. CIVILIZÁCIÓ
• Varró Attila: Végtelen világ Sarkvidéki ökohorror
• Pernecker Dávid: Annyi mindent nem láttunk még Bolygónk, a Föld 2.
• Barotányi Zoltán: Fentről minden szebb Volt egyszer egy bolygó
ÚJ RAJ
• Pernecker Dávid: Szembe nézni, nem megtörni Alex Garland
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Lélekmérnök önarcképek Kádár-kori álmok
• Soós Tamás Dénes: „Feketeseggű lettem” Beszélgetés Csuja Lászlóval
• Kránicz Bence: Eszkimó asszony gyereket nevel Virágvölgy
• Szivák Bernadett: Aki bújt, aki nem Beszélgetés Schwechtje Mihállyal
JURAJ HERZ
• Zalán Vince: Valóságos és képzelt sátánok Juraj Herz (1934 – 2018)
• Varga Zoltán: Macskaszemen keresztül Juraj Herz rémmeséi
PASOLINI
• Pólik József: A sivatag polgárai Pasolini Teoréma – 2. rész
PERZSA TÜKÖR
• Kránicz Bence: A tiltás virágai Jafar Panahi és a cenzúra
PASOLINI
• Csantavéri Júlia: Archaikus modernitás Pasolini és a görög mítoszok
KÖNYV
• Mészáros Márton: Közép-Európából importálva Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood
• Varga Zoltán: Párhuzamosok találkozása Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe
• Schubert Gusztáv: Keserű igazságok Gervai András: Állami álomgyár
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Labdarúgó-világbajnokság A bíró szeme
KRITIKA
• Szíjártó Imre: Egy nyáron át énekelt Nyár
• Baski Sándor: Nem vagyok boszorkány Nők pórázon
• Pethő Réka: Hatását vesztett optimizmus Könyvesbolt a tengerparton
• Benke Attila: Drogbárók végzete Sicario 2. A zsoldos / Escobar
MOZI
• Varró Attila: Skate Kitchen
• Vincze Teréz: Ízlés szerint fűszerezve
• Baski Sándor: A kutyám nélkül soha
• Kovács Patrik: Szupercella 2: Hades
• Tüske Zsuzsanna: Sodródás
• Huber Zoltán: Felhőkarcoló
• Benke Attila: Hangya és Darázs
• Varga Zoltán: A hihetetlen család 2.
• Parádi Orsolya: Papás-babás
• Soós Tamás Dénes: Haverok harca
• Kovács Kata: Túl szexi lány
• Fekete Tamás: Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA
DVD
• Benke Attila: Megcsalási engedély
• Pápai Zsolt: Sidney Hall eltűnése
• Géczi Zoltán: Sötétségben
• Kovács Patrik: Gyerekrablók
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi Franciaország sötét oldala

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A kolostor

Tosoki Gyula

Le Couvent – francia–angol–portugál, 1995. Rendezte: Manoel de Oliveira. Szereplők: John Malkovich, Catherine Deneuve, Luis Miguel Cintra. Forgalmazó: Caesar Film International. 90 perc.

 

Az 1908-as születésű portugál stílzseni, Manoel de Oliveira a kilencvenes években olyan alkotói lendületet vett, amilyet jobbára csak húsz és harminc közötti debütáns rendezők tudnak, és egyre-másra ontotta magából a váltakozó színvonalú filmeket. A kolostor nem a legjobbak közül való, viszont néhány felettébb emlékezetes pillanattal szolgál.

Miként Oliveira kilencvenes évekbeli munkáinak mindegyike, ez is erősen meditatív jellegű, filozofikus hangütésű. Dante után (Isteni színjáték, 1991) Goethe ihlette meg a veterán mestert, A kolostor a Faust kortárs közegbe helyezett variációja a nagyjelentőségű tudományos felfedezést hajszoló, ekképpen nevének halhatatlanná tételére ácsingózó kutatóról. Michael Padovic professzor azért érkezik feleségével Portugáliába, hogy Shakespeare származásával kapcsolatos, nagy horderejűnek hitt felismeréséhez megdönthetetlen bizonyítékokat gyűjtsön, ám az evilági örömök ígérete (konkrétan: a segítésére kirendelt könyvtáros lány Gioconda-mosolya) eltérítik eredeti szándékaitól.

A történet sovány, a befogadás azonban komoly feladatot jelent a kultúrtörténeti utalások tömege, az ólmos atmoszféra és a kortárs zenedarabokkal telezsúfolt hangsáv miatt. Mindennek tetejébe a tolakodó jelképiség, valamint a fényről és a sötétségről szóló hosszadalmas monológok kifejezetten rosszat tesznek a filmnek (bár, tegyük hozzá, elvétve néhány örökbecsű mondat is akad, mindenekelőtt az, melyben a „Lucifer kínzókamrája” nevű sziklabarlangot a professzor nejét alakító Catherine Deneuve óriási vulvaként jellemzi).

A bevadultabb vagy enerváltabb jelenetekért a mesteri képkezelés kárpótolja a nézőt. Az egykor duhaj formanyelvi kísérleteiről nevezetes rendező ezúttal kizárólag nagy mélységű állóképekkel dolgozott, amelyek megszerkesztésekor fokozott hangsúlyt helyezett a fénnyel és árnyékkal folytatott játékra. Egy-egy képe sokkal többet mond el a nagybetűs Jóról és a Rosszról, Fényről és Sötétségről, mint a szigorúan-sejtelmesen elmormolt tirádák. A kolostor a csodás clair obscur miatt magáról a film médiumáról szóló tanulmánnyá válik: Oliveira műve elmélkedés a filmről, ami – mint tudjuk – a tárgyról visszavert fény foglyul ejtése nyomán (azaz örökkévalóvá tétele útján) születik.

Extrák: Előzetesek.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9188