KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Boszorkányt vettem feleségül

Tosoki Gyula

I Married the Witch – francia, 1942. Rendezte: René Clair. Szereplők: Veronika Lake, Fredric March. Forgalmazó: Caesar Film International. 74 perc.

 

Bár a filmtörténetek nagyobb becsben tartják René Clair húszas-harmincas évekbeli, Franciaországban született művészfilmjeit, mint az Egyesült Államokban készült műfaji darabokat, utóbbiak elegancia, invenciózusság és megformáltság tekintetében lazán felveszik a versenyt amazokkal. Tán eretnekség kijelenteni, de a Boszorkányt vettem feleségül a húszas évek avantgárdjában és a harmincas évek művészfilmes szcénájában is kulcsfigurának számító Clair egyik legjobb filmje. Pedig csak habkönnyű vígjáték – igaz, az egyik legintelligensebb és legjátékosabb, amit valaha forgattak.

Legfeltűnőbb vonása az a szertelen örömködés, ami már a rendező első filmjét, a dada iskolai szemléltető ábráját jelentő Felvonásközt is annyira elragadóvá tette. A salemi boszorkányok ismert sztorijára alapozó film a XVII. században kezdődik, de jó része kortársi közegben játszódik. Boszorkányság miatt megégetnek egy fiatal lányt, aki elátkozza vádlóját, Wooleyt, hogy valamennyi utódja boldogtalan házasságban szenvedjen. Néhány villanásnyi – az utódok sanyarú sorsát ecsetelő – snitt után hamar eljutunk a film jelenidejébe, amikor is a legfiatalabb Wooley-leszármazott készül frigyre lépni egy hárpiával. A házasság azonban nem jön létre, ugyanis csodás véletlenek folytán az egykor megégetett cserfes lány antropomorfizálódik – és beleszeret Wooleyba.

Clair filmjét a jó ritmusú forgatókönyv, a ma is ülő gegek, a pikáns helyzetkomikum, a Preston Sturges könnyedségét idéző rendezés és a szereplők pazar játéka avatja elsőrangúvá. Veronika Lake és Fredric March remek ellenpontjai egymásnak, többek között éppen a dévaj és féktelen leányka, illetve a kimért és aggodalmaskodó férfi kontrasztja tartja egyben a mozit. Semmi nem érezhető abból, hogy a két színész ki nem állhatta egymást a forgatáson.

Extrák: Előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9337