KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/október
INGMAR BERGMAN 1918-2007
• Murai András: Érintésre vágyva Testbeszéd Bergman filmjeiben
• Gelencsér Gábor: Bergmania Jane Magnusson: Bergman 100
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 1.rész
• Soós Tamás Dénes: A Nyugat alkonya Nemes Jeles László: Napszállta
• Pető Szabolcs: Fába vésett történelem Beszélgetés Szabó Attilával
• Lichter Péter: A roncsolódás melankóliája Kerekasztal-beszélgetés a videókultúráról
• Barkóczi Janka: A nagy játék Beszélgetés Kurutz Mártonnal
KÉPREGÉNY-LEGENDÁK
• Kránicz Bence: Sötét varázsigék Alan Moore képregényei
• Varró Attila: Sötét oldalak Alternatív képregényfilm
• Huber Zoltán: Papok és kurvák Prédikátor: képregény és tévésorozat
HORROR-TRENDEK
• Hegedüs Márk Sebestyén: Véget nem érő rémálmok Horror és franchise
• Sepsi László: Nevelő szándék Slender Man – Az ismeretlen rém
• Varga Zoltán: Folytassa a sikoltozást! A horrorfolytatások átka
• Fekete Tamás: Egyedi példányok A Predator-filmsorozat
ÚJ RAJ
• Benke Attila: A halál másfél órája Erik Poppe
KRITIKA
• Soós Tamás Dénes: Embernek csúnya, szörnynek szép Határeset / Kékről álmodom
• Margitházi Beja: Idegenek, ismerősök A monostor gyermekei; Könnyű leckék
• Kolozsi László: Csiki-csuki Nyitva
MOZI
• Soós Tamás Dénes: A néma forradalom
• Huber Zoltán: Downrange
• Baski Sándor: Izlandi amazon
• Lichter Péter: Keresés
• Varró Attila: Egy kis szívesség
• Kovács Kata: Briliáns válás
• Vajda Judit: Bűbájosok
• Kovács Gellért: Nevem Thomas
• Pethő Réka: Alfa
• Kovács Patrik: Az utolsó pogány király
• Kránicz Bence: Sötét bűnök
• Benke Attila: Peppermint – A bosszú angyala
• Hegedüs Márk Sebestyén: Victor Crowley
• Sándor Anna: Sötét folyosók
DVD
• Pápai Zsolt: A rodeós
• Benke Attila: Fábri Zoltán 100 (Gyűjteményes kiadás II.)
• Kovács Patrik: Telivérek
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi
DVD
• Varga Zoltán: Grease

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ben X

Sepsi László

Ben Xbelga-holland, 2007. Rendezte és írta: Nic Balthazar. Kép: Lou Berghmans. Zene: Praga Khan. Szereplők: Greg Timmermans (Ben), Laura Verlinden (Scarlite), Marijke Pinoy (Anya), Pol Goossen (Apa), Titus De Voogdt (Bogaert). Gyártó: MMG Film & TV Production. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 93 perc.

 

Nic Balthazar elsőfilmje nem azért emlékezetes mozi, mert képes újat mondani a játékokról és a játékosokról: összetettségben az eXistenZ, éleslátásban pedig a South Park Warcraft-epizódja körözi le, ráadásul a cselekmény előrehaladtával az is nyilvánvalóvá válik, hogy a Ben X állításai még csak nem is videojáték-specifikusak – ugyanis a címszereplő által nyüstölt MMORPG helyére lényegében bármi behelyettesíthető, ami a valóságtól való menekülés lehetőségét kínálja, a Kincses szigettől a kokainig. Bár a virtuális realitás és a kőkemény valóság összemosására épít néhány jelenetet a rendező, a Ben X igazi erőssége – a stílusos főcím ellenére – nem a videojáték-tematika egyedi megközelítésében rejlik.

A mássága (autizmusa) miatt iskolájában rendszeresen megalázott, videojáték-függő Ben történetének legfőbb érdeme, hogy képes kijátszani a kiváló Szerelmes Thomas-on edződött néző elvárásait: rutintragédia helyett a vásznat a fináléra (a dEUS muzsikája mellett) David Mamet szellemisége tölti be, így csempészve játékosságot és újszerűséget a különcök pokoljárását bemutató, sokszor görcsösen komoly filmek sorába. Ezáltal a Ben X nem az Esőember örökségének artmozikba szánt vadhajtása, hanem a szintén tavaly készült A Kulcsfigura európai inverze lesz: míg Scott Frank munkája a heist-filmek sablonjait fűszerezte mentálisan zavart főhős beemelésével, addig Balthazar a mentálisan zavart főhős toposzát gondolja újra műfaji filmek által ihletett fordulatokkal, szellemi rokonánál frappánsabb és bug-mentesebb mozit téve le az asztalra. Azért a gamer-szubkultúra Trainspottingja tovább várat magára.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9522