KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
   2018/november
HOLLYWOOD CENZORAI
• Pápai Zsolt: Bűn és büntetlenség Óhollywood – Budapest
• Hegedüs Márk Sebestyén: Amerikai lázadó Preston Sturges és a Hays-kódex
• Varró Attila: Doktor Dorothy és Ms. Arzner Dorothy Arzner
• Vincze Teréz: A csillagszületés mítosza Csillag születik
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Apák a fiúkról Ifjúságkép a 60-as évek magyar filmjeiben – 2. rész
• Szalkai Réka: Egy nehéz nap Beszélgetés Szilágyi Zsófiával
• Kovács Bálint: A nő huszonnégyszer Egy nap
• Pető Szabolcs: Curtiz Kanadában Beszélgetés Topolánszky Tamás Yvannal
• Kovács Gellért: „Picassót sem lehet átdolgozni” Beszélgetés Milorad Krstić-csel
• Benke Attila: Festményrablós terápia Ruben Brandt, a gyűjtő
• Klacsán Csaba: Jó lenne, ha lennének hősök Beszélgetés Ujj Mészáros Károllyal
EURÓPAI RÉMMESÉK
• Varga Zoltán: A gyötrelem összeesküvői Alex van Warmerdam enigmái
• Dunai Tamás: Intertextuális olvasztótégely Neil Gaiman: Sandman
• Varró Attila: Haláltáncok Luca Guadagnino: Suspiria
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Kísérletből intézmény Miskolc – CineFest
ÚJ RAJ
• Soós Tamás Dénes: A határátlépő ZiadDoueiri
KRITIKA
• Huber Zoltán: A betöltendő űr Az első ember
• Vágvölgyi B. András: Az igazság kiüresítéséről Donyeci történetek
• Kovács Patrik: Mint űzött vad A szent és a farkas
• Teszár Dávid: Gangnam ballada Gyújtogatók
• Kolozsi László: Ledarált Paradicsom Paraziták a paradicsomban
MOZI
• Fekete Tamás: A fakír, aki egy IKEA-szekrényben ragadt
• Lichter Péter: Bohém rapszódia
• Vajda Judit: A Meztelen Juliet
• Kránicz Bence: A végzet órája
• Kovács Kata: Legénybúcsú Bt.
• Huber Zoltán: Venom
• Benke Attila: 22 mérföld
• Kovács Patrik: Húzós éjszaka az El Royale-ban
• Pethő Réka: A bűnös
• Roboz Gábor: Gyémánthajsza
• Baski Sándor: Halloween
• Varró Attila: Látlak
DVD
• Kránicz Bence: Egy magányos tinédzser
• Benke Attila: A hitehagyott
• Géczi Zoltán: Betörés
• Pápai Zsolt: Fedőneve: Donnie Brasco
• Kovács Patrik: A gyilkosság filozófiája
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Izland

Lélegezz!

Észak-déli átjáró

Géczi Zoltán

Baltasar Kormákur Izland legfontosabb exportcikke Björk óta.

Hegek, élõ emberi szervek, formaldehidben konzervált magzatok a vásznon – Baltasar Kormákur filmjei kíméletet nem ismerve hozzák a nézõ tudomására, hogy mindannyian a biológiai törvények fennhatósága alatt állunk, s bár egyre többet tudunk a humán genomról, eme hatalom kegyeit mindhiába keressük. A Vérvonal (Mýrin, 2006) szereplõihez hasonlóan a Lélegezz! (Inhale, 2010) karakterei is DNS-katasztrófák áldozatai, akik tetemre hívják a sorsot, és a görög tragédiák hõseihez hasonlóan küzdenek a fátum ellen. Intellektussal, akarattal, erõvel próbálnak felülkerekedni a predesztináción, s emberhez méltó küzdelemben szenvednek elkerülhetetlen kudarcot, hogy bukásuk által arathassanak morális diadalt a vak végzet felett.

A Lélegezz! olyan világba ragadja el a nézõt, amelyet épelméjû ember aligha akarhat megismerni. Az államügyészként dolgozó Paul Stanton (Dermot Mulroney) lánya tüdõátültetésre vár, a kétségbeesett férfi minden más lehetõség kimerítését követõen az illegális szervkereskedelem szolgáltatásai által próbál idõt s életet nyerni gyermeke számára. A transzplantációs feketepiac profijai között, a mindenre kiterjedõ korrupció és erõszak törvényeihez alkalmazkodva gyorsan megtanulja, hogy a kérdések mindig bajt hoznak, viszont az amerikai dollár univerzális gyógyír a problémákra. Stanton az írott törvényeket szemernyi tétovázás nélkül áthágva, minden kockázaton felülemelkedve, tántoríthatatlanul harcol lánya megmentéséért, mígnem a maga nyers brutalitásában szembesül tettei valódi következményével.

Az amerikai forrásokból finanszírozott film pont annyira brutális, amennyire azt a cselekmény megköveteli, miközben provokatív témája ellenére is törekszik a tárgyilagosságra, visszatetszõ prédikációk és kinyilatkoztatások nélkül képes fajsúlyos etikai dilemmák bemutatására. Kormákur jó szokásához híven nem folyamodott kézenfekvõ technikai megoldásokhoz, nem aggatott szûrõket a kamerára, nem vetett be látványos digitális trükköket, nem használta dramaturgiai mankóként a zenét; komoly színházi tapasztalattal rendelkezõ direktorként a forgatókönyvre és a színészekre építette fel a mozit. Bár a stáb kevés forgatási napot töltött Juarezben (a példátlanul magas bûnözési ráta miatt egyetlen társaság sem vállalta a produkció biztosítását, ezért a jelenetek javát Los Angeles környékén rögzítették), a nyomornegyedekbõl és irracionális mértékû erõszakból összetákolt mexikói nagyváros látványa sokkoló: Mexikó utoljára Soderbergh filmjében (Traffic, 2000) volt ennyire züllött és visszataszító, Óttar Guðnason kamerája pedig egy anatómusprofesszor szenvtelen precizitásával tárja fel a földi pokol újabb és újabb rétegeit.

A Lélegezz! a legcsekélyebb ellentmondásoktól mentesen igazolja, hogy Kormákur az amerikai filmgyártás szigorú törvények által szabályozott rendszerében elhullott európai rendezõkkel (Tom Tykwer, Oliver Hirschbiegel) szemben különösebb tévelygés nélkül találta meg az átjárót a két kontinens között. Elsõ nemzetközi munkája tiszta hangon elbeszélt, biztos mesterségbeli tudással megkonstruált, torokszorítóan õszinte film, de émelygõknek és megrögzött idealistáknak ellenjavallt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 17-17. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10796