KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/január
FRANCIA ÁRNYAK
• Ádám Péter: A dicsőség páriái Francia indokínai háború
• Bayer Antal: Balmorál nyugaton, keleten
• Fekete Tamás: Férfiak a Purgatóriumban Francia börtönfilmek
• Varró Attila: Vidocq visszatér Párizs császára
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Szétmállott babaházak Jan ©vankmajer-portré – 2. rész
• Herczeg Zsófia: Történetek az elrajzolt világból Anilogue
• Lovas Anna: Két világ Mirai – Lány a jövőből
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Ágnes: A gammagörbe alja Beszélgetés Sára Sándorral
• Morsányi Bernadett: Álmok múlt időben Sára Sándor: Dear India; Transzszibériai álom
• Soós Tamás Dénes: „Néha úgy érzem, átok ül rajtam” Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Szíjártó Imre: Kisebbségek találkozásai Nemek és etnikumok terei a magyar filmben
ÚJ RAJ
• Gyenge Zsolt: Megrendezett történelem Radu Jude
FILM/TÉVÉ/REMAKE
• Varró Attila: Vérfrissítések Brit sorozat, amerikai film
• Huber Zoltán: Az illúzió mesterei Kettős szerepben
• Pethő Réka: Formálódó kísértetek A Hill House szelleme
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Érzelmek, szenvedélyek, történelem Gdynia
• Klacsán Csaba: A dolgok állása Verzió
• Baski Sándor: Csontzene vastapssal Sitges 2018
KRITIKA
• Baski Sándor: Vérré válik Bolti tolvajok
• Teszár Dávid: Drogfolklór Az átkelés madarai
• Barkóczi Janka: Válaszúton Mindenki tudja
• Vajda Judit: Megcsalás meg ámítás BÚÉK
• Varró Attila: Minden mozog Ragadozó városok

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Földrengések zongorahangolója

Varga Zoltán

The Pianotuner of Earthquakes – angol–német–francia, 2005. Rendezte: Stephen Quay és Timothy Quay. Szereplők: Amira Casar, Gottfried John, Assumpta Serna. Forgalmazó: MOKÉP. 95 perc.

 

Nemcsak az élőszereplős filmművészet tart számon együtt-jegyzett testvérpár-alkotókat (megosztott vagy közösen kivitelezett rendezői, írói, produceri feladatokkal) a Taviani fivérektől Coenéken át a Dardenne-duóig, de az animációnál is találunk hasonló nyerő párosokat. A rajzfilmgyártás úttörői közé tartozó Fleischerek és az avantgárd animációban jeleskedő Whitney fivérek mellett leginkább a kortárs animáció ikercsillagát jelentő Quay-fivérek juthatnak eszünkbe. Az Amerikából jött Stephen és Timothy Quay Angliában vágtak bele az animációsfilm-készítésbe, s a nyolcvanas éveket fémjelző, elsősorban báb- és tárgyanimációt tartalmazó munkáik összetéveszthetetlen szerzői univerzumot hoztak létre – melyben feltűnő a vonzalom a kelet-európai forrásokhoz és képzeletvilághoz, legyen szó irodalomról (Franz Kafka, Bruno Schulz), zenéről (Leos Janácek, Igor Sztravinszkij) vagy filmről (Jan ©vankmajer); nyilvánvaló a kötődés a szürrealista esztétikához; csekély az elbeszélői logika érvényesülése; s mindent áthat egy rendkívül erős, klausztrofób és álomszerű atmoszféra, ahol az élő és az élettelen elemek határai nyugtalanítóan elmosódnak. Többek közt a Csendes éj-sorozat, A fésű, s kivált legismertebb rövidfilmes tételük, A krokodilusok utcája masszív, de meglehetősen szűk értő közönséget tudhat maga mögött – s alkalmasint ez mondható el az ikerpár élőszereplős egészestés filmjeiről is. Példaképükhöz, ©vankmajerhez hasonlóan a fivérek is megcélozták a nagyjátékfilmes formátumot, mentorukhoz képest egyelőre szerényebb eredményekkel: az 1995-ös, fekete-fehér Benjamenta Intézettel egy lakájképző világába és titkaiba vezettek be, a 2005-ben keltezett Földrengések zongorahangolója pedig a hatalom és a fogság, a művészetek, az álom és a vonzalom egymásba fonódó rejtelmeire épít. Az elrabolt operaénekesnő, az enigmatikus doktor és házvezetőnője, valamint a zeneautomaták hangolásának nekilátó szakember meséjében Adolfo Bioy Casares (Morel találmánya) és Jules Verne (Várkastély a Kárpátokban) motívumai keverednek, ám a hangsúly sokkal inkább a sejtelmes fényképezésre, a sajátos hangkulisszára és az animációs betétekre terelődik. Aligha meglepő, hogy a JeunetCaro-páros, Raul Ruiz vagy Guy Maddin szürrealista munkáira emlékeztető film producerei között Terry Gilliamet is megtaláljuk.

Extrák: Előzetes, werkfilm, képgaléria, kimaradt jelentek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10374