KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/január
FRANCIA ÁRNYAK
• Ádám Péter: A dicsőség páriái Francia indokínai háború
• Bayer Antal: Balmorál nyugaton, keleten
• Fekete Tamás: Férfiak a Purgatóriumban Francia börtönfilmek
• Varró Attila: Vidocq visszatér Párizs császára
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Szétmállott babaházak Jan ©vankmajer-portré – 2. rész
• Herczeg Zsófia: Történetek az elrajzolt világból Anilogue
• Lovas Anna: Két világ Mirai – Lány a jövőből
MAGYAR MŰHELY
• Kovács Ágnes: A gammagörbe alja Beszélgetés Sára Sándorral
• Morsányi Bernadett: Álmok múlt időben Sára Sándor: Dear India; Transzszibériai álom
• Soós Tamás Dénes: „Néha úgy érzem, átok ül rajtam” Beszélgetés Pálfi Györggyel
• Szíjártó Imre: Kisebbségek találkozásai Nemek és etnikumok terei a magyar filmben
ÚJ RAJ
• Gyenge Zsolt: Megrendezett történelem Radu Jude
FILM/TÉVÉ/REMAKE
• Varró Attila: Vérfrissítések Brit sorozat, amerikai film
• Huber Zoltán: Az illúzió mesterei Kettős szerepben
• Pethő Réka: Formálódó kísértetek A Hill House szelleme
FESZTIVÁL
• Pörös Géza: Érzelmek, szenvedélyek, történelem Gdynia
• Klacsán Csaba: A dolgok állása Verzió
• Baski Sándor: Csontzene vastapssal Sitges 2018
KRITIKA
• Baski Sándor: Vérré válik Bolti tolvajok
• Teszár Dávid: Drogfolklór Az átkelés madarai
• Barkóczi Janka: Válaszúton Mindenki tudja
• Vajda Judit: Megcsalás meg ámítás BÚÉK
• Varró Attila: Minden mozog Ragadozó városok

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Edukators

Földes András

 

A német újraegyesítés lelkesültségén és naivitásán nosztalgiázó Good Bye, Lenin sikere után szükségszerű volt, hogy filmre vigyék azt a kort is, amibe végül a forradalmi eufória torkollott. A rendszerváltás lelkes tévészerelője az Edukators-ban ismét a rendszer ellenében tevékenykedő fiatalt játszik, igaz, a megdöntendő ideológia ezúttal már a kapitalizmus. Jan, lánglelkű antiglobalista társával együtt milliomosok házait töri fel, hogy a művészeti projekt szellemében felhalmozott bútorok tetejére üzenetet helyezzen el: „Túl sok a pénzed!” Így üzenve hadat az elanyagiasodott, a belső értékekkel és a kisállatokkal mit sem törődő világnak.

A filozofikus forradalmat nem a rendőrség, hanem az érzelmek kavarják meg. Az összeszokott párost szerelmi háromszöggé bővítő lány megjelenése átgondolatlan akcióhoz, majd egy milliomos kényszerű elrablásához vezet.

Az Edukators témaválasztása telitalálatnak tűnik, hiszen a jellegzetesen ezredfordulós, újbalos réteggel nem sokan foglalkoztak, noha már csak a Világbank gyűlései ellen szervezett, több ezer fős demonstrációk, vagy a Budapesten is megjelenő, közösségi házfoglalók is mutatják, markáns jegyekkel bíró, aktuális kérdéseket feszegető szubkultúráról van szó.

Hans Weingartner azonban nem tudott mit kezdeni a nagy lehetőséggel. Az Edukators nem azért bukik el, mert a rendező átlátszó módon tereli a csapatot egy világtól elzárt, ámde festői kilátással bíró pásztorlakba, hogy ott didaktikus párbeszédek formájában ütközhessenek a nézetek. A téma elvinné még azt is, hogy a rendező leplezetlen szimpátiát táplál lázadó hősei iránt. Weingartner azonban maga sem ismeri igazán a lázadók nézeteit. Az ideológiai konfliktus egyik oldalára így a fogyasztói társadalom képviselői kerültek, akik történetesen mind érzéketlen és pökhendi alakok. Szemben velük pedig a közhelyeket puffogtató lázadók állnak.

Az Edukators szellemes csavarral véget érő ifjúsági kalandfilm lett, ami pont úgy viszonyul az ügy valódi kérdéseihez, mint Che Guevarás póló a forradalomhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/06 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8293