KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
   2019/február
MAGYAR MŰHELY
• Vincze Teréz: „Tízezer nap fényében” Kósa Ferenc (1937-2018)
• Szekfü András: A mécsestől a filmkameráig Beszélgetés Kósa Ferenccel
• Kovács Ilona: A magyar Casanova Deésy Alfréd
• Szíjártó Imre: Húsz év háború Kilenc hónap háború / Ostrom
TESTKÉPEINK
• Nemes Z. Márió: A kép vérre szomjazik Testkép a filmvásznon
• Zalán Márk: Testek és lelkek Új raj: Małgorzata Szumowska
• Varga Zoltán: A vágy rebellisei Jan ©vankmajer-portré – 3. rész
A HELY SZELLEME
• Czirják Pál: Van térerő? Színterek a kortárs magyar filmben
• Andorka György: Akció-redukció Zárt helyszínek dramaturgiája
• Varró Attila: Gép a szellemben Gyilkos házak
MENNYEI ÜDVÖZLET
• Szabó Ádám: Itt, a Földön Kortárs európai vallásdrámák
• Gelencsér Gábor: Graphic noir Will Eisner: Szerződés Istennel
• Benke Attila: Atya, fiú, világűr Az Úr hangja
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Kairosz gyermekei Amszterdam
KRITIKA
• Pályi András: Az álmok tűzfészke Hidegháború
• Vágvölgyi B. András: Odessa Blue „Bánom is én, ha elítél az utókor”
• Takács Ferenc: Háttér – előtér A kedvenc
• Varró Attila: Kiszínezve Még egy nap élet
STREAMLINE MOZI
• Árva Márton: Történelem a cselédszobából Alfonso Cuarón: Roma
• Roboz Gábor: Farkas, ember Jeremy Saulnier: Hold the Dark
MOZI
• Barkóczi Janka: Csodálatos fiú
• Teszár Dávid: Kafarnaum
• Pethő Réka: Zöld könyv
• Baski Sándor: Alelnök
• Roboz Gábor: Az a nap a tengerparton
• Varró Attila: Pusztító
• Andorka György: Tű, cérna, szerelem
• Kovács Kata: Un homme pressé
• Pazár Sarolta: Az örökösnő
• Vajda Judit: Szerelmünk napjai
• Benke Attila: A csempész
• Huber Zoltán: Üveg
DVD
• Varga Zoltán: Alsógatyás kapitány: Az első nagyon nagy film
• Pápai Zsolt: Soha nem késő I–II.
• Benke Attila: Őrült gazdag ázsiaiak
• Kovács Patrik: Superfly
• Géczi Zoltán: Célkeresztben
PAPÍRMOZI
• Kránicz Bence: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Fertőzés

Varró Attila

Contagion – amerikai, 2011. Rendezte: Steven Soderbergh. Írta: Scott Z. Burns. Kép: Zene: Cliff Martinez. Szereplők: Matt Damon (Mitch), Kate Winslet (Mears), Lawrence Fishburne (Cheever), Jude Law (Alan), Marion Cotillard (Orantes). Gyártó: Imagenation Abu Dhabi / Participant Media. Forgalmazó: InterCom. Feliratos.106 perc.

Minden olyan rendezõ számára, aki az emberi kapcsolatok szövevényét hûvös hálózatmodellekben szemléli, ahol pillanatnyi események, apró tárgyak vagy röpke helyszínek kohéziója rántja egyfajta mûködési egységbe (nevezzük jobb híján társadalomnak) az entrópiát, jóformán tálcán kínálja magát a ragályfilm szubzsánere. Cronenberg már pályakezdetén lecsapott rá (Veszett), Altman sajnos végleg lecsúszott róla, de a szemléletmód harmadik független prófétája, Steven Soderbergh karanténban sem kerülhette volna el a manapság kórosan elszaporodó fertõzésmozikat – ha pedig nem lehetett indítója a trendnek, kubricki elszánással megpróbálta a maximumot kihozni belõle.

Miként már szócikk szerû címe is jelzi, a Fertõzés tudományos precizitású szemléltetõ ábra (egyben megfellebezhetetlen hitelû kinyilatkoztatás) egy lehetséges kórokozó globális elterjedésérõl és társadalmi hatásáról: az MEV-1 vírus kórtörténete Hong Kongtól Minneapolisig egyszerre hiperrealista apokalipszis-scifi és átfogó társadalomrajz a rendezõtõl megszokott ezerszálú cselekmény tablóképeiben elmesélve. A motívum ezúttal abszolút fõszereplõ, nem csupán horrorkellék (Tébolyultak, Legenda vagyok) – Soderbergh inkább a kor szavát követve egy széthulló társadalom politikai metaforáját látja benne (az Inváziótól Dante dermesztõ Masters of Horror-párosáig), ahol a központi felsõ direktívák csõdhelyzetében a különféle egyéni kezdeményezések pillangóhatásai stabilizálják a teljes rendszert. Szerzõnk egyaránt és maradéktalanul alárendel zsánert, sztárt, narratív bûvészkedést, egyéni látványvilágot ennek az üzenetnek, eképp a Fertõzés magvas gondolatán túl az égvilágon semmit nem kínál a rutinosabb nézõknek. Eltekintve néhány chill out-os hangulatképtõl és kedvelt motívumtól (mint a traumatikus apa-lány viszony), Soderbergh szerényen meghúzódik a nemezis hátterében, ami akár becsülendõ is lehetne, ha nem jellegtelenséget eredményezne mind alkotói, mind mûfaji téren: a szerzõ ezúttal egyfajta zéró-beteg, arctalan és rejtõzködõ kiváltó, akinek beazonosítása elkerülhetetlen (népes sztárgárda lohol nyomában), de a végeredményen nem segít többet, mint halottnak a csók.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10825